A 2011. márciusában elfogadott gazdasági program összefoglaló helyzetképe rögzítette azt a tényt, hogy a veszprémi lakáscélú épületeknek mindössze 2,2 %-a esett át komplex felújításon. Három év eltelte után, indokoltnak éreztem megkérdezni a polgármestert, hogy van-e információ arról, ez az arány hogyan változott? Milyen módon tud az önkormányzat hozzájárulni a felújítások számának növeléséhez, ezzel az energiahatékonysági mutatók javításához?
Örültem annak, hogy a polgármester érzékeli a problémát és fontosnak tartja azt. Annak viszont már kevésbé, hogy az ügy volumenéhez képest szerény változásokról beszélt. A szociális városrehabilitáció során mindössze néhány panelház részleges megújulására kerül sor. A most induló hétéves uniós tervezési időszakban reméljük, nemcsak ígéret marad az energiahatékonyság előmozdítása, hanem végre a tettek mezejére lépünk Veszprémben.