Egy LMP-s képviselő Veszprémben

Nehéz napok előtt állunk. Rendkívüli időjárás várható, helyenként a 40 fokot meghaladó hőmérséklettel. Városunk vezetése is megteszi a lakosság és a turisták egészségének védelmében a szükséges lépéseket. Erről korrekt tájékoztató olvasható Veszprém honlapján a közérdekű hirdetmények rovatban, amelyben szerepel többek között, hogy időnként keressünk árnyékot, és fogyasszunk minél több folyadékot. A belvárosban, a forgalmasabb csomópontokban napközben folyamatosan ivóvizet osztanak.

Szükség is lesz rá, hiszen a tavaly májusi ígérettel ellentétben egy év elmúltával még nem sétálhatunk szebb, zöldebb környezetben a Kossuth utcán. Kő, beton és por az osztályrésze annak, aki arra jár. Ez a hőséggel párosulva könnyen eredményezhet délibábot. Ne tévesszen meg tehát senkit, ha oázist lát ott. Arra még bizonytalan határideig várni kell.

Előzetes vizsgálat indul a Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése Veszprémben című projekt megvalósítási helyének módosításáról. Ez valószínűleg a szakma győzelme. Legalábbis így vélekedett a Közjóléti Bizottság elnöke. A Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona vezetője pedig ezt mondta a szakbizottság ülésén: Sajnálja, hogy nem valósul meg a családi házas környezet, de szakmailag nem érték volna el a céljukat.

Még tavaly márciusban döntött a Közgyűlés, hogy egy pályázat keretében Jutaspusztán kívánja elhelyezni a családok átmeneti otthonát. A településrész lakói észrevételeket, aggályokat fogalmaztak meg a tervekkel kapcsolatban. A városvezető fideszes többség azonban - Brányi Mária alpolgármester asszonnyal az élen - figyelmen kívül hagyta ezeket. Ragaszkodott az elképzeléseihez. Hiába javasoltam akkor mediációs folyamatot. Most viszont azt olvashattuk a júniusi Közgyűlésre készült előterjesztésben, hogy mérlegelve a pályázat teljes sikerességének kockázatát a projekt kivitelezési helyszínének újragondolása vált szükségessé. Vajon mikor és miért született meg ez a gondolat? Talán mindegy is. A jelenlegi hatalom sokszor viselkedik kiszámíthatatlanul. A lényeg a szakma győzelme, ami egy kicsit az ellenzéké - beleértve magamat - is, amely meghallotta a jutaspusztai polgárok szavát, és hallatta hangját a megoldás érdekében. Elindulhat a vizsgálat, a Házgyári út 1-ben kialakíthatóak-e a megfelelő feltételek a rászoruló családok elehelyezésére. Reménykeltő, hogy a Máltai Szeretetszolgálat itt már mintaértékű munkát végzett eddig, és az érintett intézmény vezetőjétől azt is megtudhattuk, nagyon jó a kapcsolatuk a máltaiakkal, évek óta dolgoznak együtt.

Néhány napon belül nyomdába, majd az olvasók kezébe kerül az LMP újság, a Lámpás. Veszprém megyei mutációjában foglalkozunk többek között a Balaton-felvidék munkahelyteremtési lehetőségeivel, a földbérletpályázatok megyénket is érintő igazságtalanságaival, Veszprém 2013-as költségvetésével, és energiastratégiájának elmaradásaival.

A szerkesztők kértek tőlem egy rövid szubjektív írást is. A cikknek a Felébredtem címet adtam:

A zöld szín a reményt jelenti. Krúdy Gyula is ezt írja Álmoskönyvében. Márpedig Krúdy ritkán tévedett. Különösen, ha az álmokról volt szó. Mostanában sokat álmodok: zöldeket. Múltkor például a Paradicsomvárosban jártam, ahol a fű zöld, és a lányok csinosak. Másnap egy olyan országban, ahol a politikusok nem csapták be a választóikat, és nem csak négyévente álltak velük szóba. Zöld fordulatot hirdettek munkahelyekkel, és megvalósították. Maguk is vasúton, autóbuszon és kerékpáron jártak. A piacon vásároltak, és a sarki kisvendéglőben ebédeltek. A színházban Alföldi és Vidnyánszky rendezései egyaránt felkeltették érdeklődésüket. Volt humoruk, de nem voltak nevetségesek. Tisztelték a múltat, és tenni akartak a jövőért. Nem csak a mának éltek. Felelősséget vállaltak az idősekért és örömmel nevelték gyermekeiket. Tudták, merre van előre. Tévedtek is persze, de azt bátran beismerték. Felébredtem, és felébredt bennem a remény.

Veszprém polgármestere úgy vélte, utcáról összeszedett információkból tájékozódom, amikor a háziorvosokat képviselő ügyvéd, Dr. Bősze Ferenc levele alapján interpellációval fordultam hozzá a központi ügyelet költözésének ügyében. Elintézhetném azzal, hogy ez nem túl elegáns megfogalmazás a részéről, de itt többről van szó.

A Közgyűlés még tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a lakosság hatékonyabb alapellátási sürgősségi betegellátása érdekében támogatja a Központi Ügyelet megyei kórházba költözését. Az eredeti tervek szerint ez 2012. szeptember 1-jével megvalósult volna. Azóta a végrehajtás határidejét a Közgyűlés három alkalommal - előbb 2012. december 31-ig, majd 2013. március 31-ig, végül 2013. december 31-ig - meghosszabbította. Pontos tájékoztatást pedig sem a képviselők, sem a város lakossága nem kapott az ügyben. Többszöri kérdésemre is mindig annyi volt csak a válasz: az egyeztetés a háziorvosokkal folyamatosan zajlik.

Az átköltözést illetően ennek ellentmondani látszott Dr. Bősze részemre küldött levele. Ezért interpelláltam a polgármestert, aki most sem oszlatta el a ködöt. A háziorvosokkal folytatott más egyeztetésekkel összemosta a költözésre vonatkozó kérdést. Így a levegőben maradt annak a lehetősége is, hogy toborzott külső orvosi munkaerővel fogják megoldani az ügyeletet. Bár van aki szerint ez utcáról összeszedett információ.

Június első vasárnapján hagyományosan a pedagógusokat ünnepeljük. A nemzet napszámosai nem csak ezen a napon érdemelnének kitüntetett figyelmet, de legalább ilyenkor valóban oda kellene figyelni rájuk.

A kormány régóta hitegeti a tanárokat az életpályamodell bevezetésével. Az intézkedésre égető szükség lenne, hiszen az oktatásban dolgozók átlagkeresete évek óta folyamatosan csökken. Ráadásul a pedagógusoknak nemcsak az anyagi helyzete romlik, hanem munkakörülményeik is egyre nehezebbé válnak.

Tegnap véleményezte a veszprémi közgyűlés a köznevelési-fejlesztési tervet az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján. A terv jól megmutatja, hogy mennyire szofisztikált elképzelései vannak a kormánynak az oktatatás jövőjére vonatkozóan. Az önkormányzatnak nem volt egyszerű dolga a véleményezéssel. Többek között az alábbi megállapítások születtek: A köznevelési feladatellátás 2013/2014. tanévi átszervezésének javasolt szempontjai a fejezetcímmel ellentétben szempontokat nem, csak különböző jogszabályhelyek felsorolását tartalmazza, valamint a köznevelést érintő jogszabályok kivonatát. A Megyei köznevelési-fejlesztési tervben nagyon általánosan határozták meg a 2017/2018. tanévig javasolt fejlesztéseket.

Erre varrjon gombot, aki tud!

Éppen egy hete fordultam nyílt levélben a veszprémi polgármesterhez trafik ügyben.

Az elmúlt hetek nagy érdeklődést kiváltó döntése volt a kiskereskedelmi dohánykoncessziók elosztása. Több jel utal arra, hogy nagyrészt a Fideszhez közeli vállalkozók, barátok és családtagok kaptak lehetőséget a dohánytermékek árusítására. Hadházy Ákos szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő egy interjúban azt állította, a tolnai megyeszékhelyen a polgármester a tarfikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy véleményezzék azokat. Fennáll a gyanú, hogy a szekszárdi nem egyedi eset.

Ezért azt kérdeztem a polgármestertől, hogy történt-e hasonló egyeztetés Veszprémben. Véleményezték-e a FIDESZ-KDNP frakció tagjai városunkban a pályázókat? A nyertesek között vannak-e fideszes kötődésűek? Ha igen, ez előnyt jelentett-e számukra? Helyesnek tartja-e, hogy a kétharmados parlamenti többség kivételes sürgős eljárásban korlátozta a közérdekű adatok megismerése iránti igény mélységét és terjedelmét?

Polgármester úr egy hét alatt nem válaszolt. Ebben az esetben, úgy gondolom, a hallgatás is beszédes.

Indítványt nyújtottam be a polgármesterhez az április 25-i Közgyűlésre - Települési Oktatási Kerekasztal (TOK) megalapítására vonatkozóan. A kezdeményezés alapgondolata, hogy az önkormányzatnak továbbra is elsődlegesen helyi közügyként kell kezelnie a közoktatási ágazatot. Ennek érdekében - a partnerség és a részvételi demokrácia alapelvét követve - a fenntartói és üzemeltetői döntések előkészítésébe a TOK bevonná a fenntartó, az üzemeltető önkormányzati és állami szervezetek képviselőit, a munkaadók és munkavállalók képviselőit, továbbá az intézményvezetők és köznevelési intézmények alkalmazottainak képviselőit is.

Az indítványban azt javasoltam, hogy az oktatásügyért felelős alpolgármester vegyen részt a Települési Oktatási Kerekasztal munkájában, a többi résztvevővel egyeztetett tartalommal terjessze a Közgyűlés elé a TOK ügyrendjét.

A polgármester a napirendre vételt nem javasolta, így ismertetnie kell a Közgyűléssel az indítvány benyújtásának tényét, és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a Közgyűlés dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. Amikor a Közgyűlés dönt, akkor arról határoz, vissza akar-e szerezni valamennyit az elvesztett önkormányzati autonómiából ezen a területen, és felelősséget érez-e az oktatásügyért.

A mai napon tárgyaltuk a Közjóléti Bizottságban a Petőfi Színház szakmai beszámolójáról és következő évadtervének bemutatásáról szóló tájékoztatókat. Az egyik dokumentumban szerepeltek az Oberfrank Pál igazgató által a Színházi Világnapra megfogalmazott alábbi kérdések:

- milyen szinten valósul meg a Veszprémi Petőfi Színház finanszírozása?

- milyen szerepet kap a Veszprémi Petőfi Színház Veszprém Megyei Jogú Város kulturális koncepciójában és annak tényszerű megvalósulásában?

- melyek azok az erőviszonyok, amelyek döntően befolyásolják a színház jövőjét?

- kik azok a döntéshozók, és milyen jövőkép, színházkép él azokban, akik ma meghatározzák az előttünk álló évtized fejlődését a kultúra területén?

A színházat érintő legfontosabb kérdések valóban ezek, és ezek a kérdések messze túlmutatnak önmagukon.

Diana Krall, Marcus Miller, Paco De Lucia, Nigel Kennedy és Craig David. Ezek a világsztárok lesznek az idei, tizedik Veszprémfest nagyszínpadi fellépői - tudhattuk meg egy múlt heti sajtótájékoztató nyomán. A város polgármestere arról beszélt, hogy a Veszprémfest egy óriási együttműködés és összefogás eredménye. A fesztivál főtámogatójának képviselője pedig azt hangsúlyozta, hogy a rendezvény olyan értéket hoz Magyarországra, melyet kevés város mondhat el magáról.

A veszprémi önkormányzat az idén 20 millió forintos támogatást biztosít. Tavaly ez az összeg még 22 millió forint volt.

Veszprém büszkén állítja magáról, hogy fesztiválváros. 2013. évi költségvetésében mégis csökkentette több kiemelt fesztivál támogatását. Amikor rákérdeztem erre a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság  ülésén, alpolgármester asszony úgy reagált, hogy voltak már szűkebb költségvetési évek az elmúlt időszakban is. A Veszprémfestet hozta példaként, ahol források függvénye annak időtartama, de a színvonal nem. Éppen csak azt nem mondta, nem számít, ha rövidebb.

A Tánc Fesztiválja esetében még érdekesebb a helyzet. Ez a rendezvény az előző években 2 millió forintos önkormányzati támogatást kapott, az idén csak 1,5 milliót. Tudni kell, hogy az előadóművészeti törvény változása miatt a szervező Pannon Várszínház olyan kategóriába került, amelyben 2013-tól nem kap állami támogatást. Állami forráshoz csak pályázat útján juthat. Felvetettem, a város szolidaritása kifejezéseképpen minimálisan növelhetné, vagy legalább szinten tarthatná a fesztivál támogatását, ami a színháznak egy kiemelt rendezvénye. Nem talátam meghallgatásra.

Miközben többszázmilliós nagyságrendben önti betonba a pénzt a városvezetés, néhány milliós spórolás érdekében csökkenti azoknak a fesztiváloknak a támogatását, amelyek Veszprém jó hírét viszik a világba. Biztos, hogy rendjén van ez így?

Az önkormányzat 2013. évi költségvetését a városvezető fideszes többség úgy kommunikálja, hogy az a megújulás költségvetése. Az is elhangzott, aki nem támogatja, az Veszprém fejlődését nem támogatja. A helyzet azonban az, hogy Veszprémben vannak ugyan fejlesztések, de fejlődés kevés. A város egy helyben topog, olykor visszalép egyet a múltba. Betonfalakat emel a város közepén, aluljárókba vezeti a belváros gyalogosforgalmát. Büszkén építi tovább a szocializmus városképét, szembemenve az európai trendekkel. Más a presztízsére büszke településekhez hasonlóan Veszprémben is aránytalanul sok pénz ment és megy el kirakatfejlesztésekre, amelyeknek nincs közvetlen hatása a város gazdasági kilátásaira és nem teremt munkahelyeket.

A városvezetés az önkormányzat ingatlanvagyonának jelentős részét kiárusítja. Olykor olcsón ad el, máskor drágán vesz. A kultúra városának nevezi Veszprémet, de csökkenti több kiemelt fesztivál és kiemelt művészeti együttes támogatását. A szociális szférában nem érdekli a bérlakások számának növelése, és csökkenti a hajléktalan ellátás területén kiváló munkát végző Máltai Szeretetszolgálatnak átadott pénzeszköz mértékét.

Mértéktelen viszont az optimizmusa, és a mindenható államba vetett hite. Erről tanúskodtak a költségvetési vitában a többségi oldal megszólalásai. A fideszesek, ahogy arra már 2010-ben számítani lehetett, az önkormányzatokat egy központi akarat végrehajtó részlegeinek tekintik, szűkülő autonómiával.

Ma reggel - az önkormányzat új szervezeti és működési szabályzatának megfelelően, 6 nappal a Közgyűlést megelőzően - eljuttattam polgármester úrhoz napirend előtti kérdésemet, amelyet jövő csütörtökön kívánok neki feltenni a Városháza Kossuth termében.

Arra várok választ, hogy mit tud tenni a város a képzett fiatalok megtartása érdekében. Veszprém egyik erőssége ugyanis a lakosság kiemelkedő szintű iskolázottsága. Sok a nyelveket beszélő fiatal.

Az elmúlt esztendőkben egyre nagyobb számban hagyják el az országot, és próbálkoznak megélhetésük megteremtésével külföldön a fiatalok, sőt kisgyerekes családok. A kivándorlók kétharmada a 25-44 éves, a munkavállalás és a családalapítás szempontjából is legfontosabb korosztályba tartozik. Ezért kérdezem a polgármestert, a városvezetés rendelkezik-e statisztikai adatokkal arra vonatkozóan, hogy ez a jelenség mekkora mértékben érinti Veszprémet. Jelent-e helyi szinten problémát a képzett fiatalok elvándorlása? Ha igen, milyen eszközökkel tud hozzájárulni az önkormányzat a helyzet javításához?

Remélem, polgármester úr érdemleges választ ad. 6 nap talán elég lesz rá.

A csütörtöki Közgyűlés tárgyalta a városi marketingstratégia végrehajtásának állásáról szóló beszámolót, és döntött a Városarculati Munkacsoport felállításáról. A munkacsoport feladata a marketingstratégia végrehajtásának követése, az arculati kézikönyvben foglaltak bevezetésének, majd használatának segítése. A munkacsoport megjelenés előtt kizárólag formai szempontból véleményezi az önkormányzat intézményeinek és gazdasági társaságainak papír alapú és digitális arculati elem hordozóit (pl. plakátot, hirdetményt, molinót, honlapot, fejléces papírárut). A város intézményeinek és gazdasági társaságainak használatában lévő épületek tekintetében a homlokzati, illetve belsőépítészeti átalakítások során az épületen és az épületben kiépítésre kerülő információs és reklámhordozó felületek elhelyezése - azok formai megjelenését is beleértve - a munkacsoport támogató hozzájárulását követően léphet a megvalósítás szakaszába. A munkacsoport a város közterületein megjelenő utcabútorok, állandó és ideiglenes építmények, a város tulajdonában lévő hirdetési felületek, az időszakos rendezvényekhez kapcsolódóan elhelyezendő hirdetmények tekintetében is véleményezi a tervezett elhelyezést, és a hordozófelületen megjelenített tartalom formai megjelenését.

A munkacsoportnak mindössze két politikus tagja lesz. Brányi Mária alpolgármester asszony és én. Örömmel fogadtam el polgármester úr felkérését erre a feladatra. Úgy gondolom, hasznos és konstruktív tagja tudok lenni a munkacsoportnak, amely szakmai szempontok és minőségi kritériumok mentén működik majd. A Közgyűlés döntése értelmében helyet kapott benne a városi főépítész, a városépítészeti iroda vezetője, a titkárság vezetője, a kabinetfőnök, a polgármesteri hivatal marketing menedzsere és az arculati kézikönyv készítője.

Pénteken Veszprémben járt Bajnai Gordon. A lakossági fórum előtti sajtótájékoztatón Kónya Péter azt mondta, hogy Veszprém az egyik legerősebb bázisa a Szolidaritásnak. Hozzátette, tagjaik még csak civilben tevékenykednek, de remélhetőleg 2014-től már politikusként láthatjuk újra őket. Ambiciózus bejelentkezés.

A rendezvényről tudósított a vehir.hu is. A cikk kommentelői között felbukkant Molnár Ernő, aki így fogalmazott: "Akik végig hallgatták az előadásokat és a kérdésekre adott válaszokat tisztába vannak, hogy mit kell tenniük Orbán rezsim leváltásáért. Mi veszprémi Lokálpatrióták szembe nézünk a kihívással. Vállaljuk a ránk eső munkát!"

Szombaton a Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatóján hangzott el Katanics Sándor önkormányzati képviselőtől, hogy tudatos és átgondolt reformokra van szüksége az országnak. Ahhoz, hogy ezeket a reformokat végre lehessen hajtani, nélkülözhetetlen az összefogás. Katanics talán nem véletlenül vett részt Bajnai fórumán.

Egyre világosabban látszik, mit jelenthettek Hartmann Ferenc (MSZP) önkormányzati képviselő szavai az új év kezdetén (ld. Méz Rádió honlapja), melyek szerint olyan ellenzéki összefogás alakult ki Veszprémben, amellyel bizakodással tekinthetnek a jövő feladatai elé.

Úgy néz ki, összeáll egy régi arcokra építő ellenzéki tömb a Fidesszel szemben Veszprémben. A helyi LMP felelőssége, hogy megmutassa, van más választás. Lehet más a politika.

A tavalyi év utolsó közgyűlésén tárgyaltuk meg 2013. I. félévi munkatervét, amelyhez két javaslatot is tettem. Az egyik az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások helyzetének áttekintése, a másik a helyi közösségi közlekedés hosszú távú koncepciójának megalkotása volt. A városvezető többség különböző kifogásokkal mindkét javaslat munkatervbe illesztését elutasította.

A veszprémi LMP reális lakhatási alternatívává tenné a szociális bérlakások rendszerét, és jelentősen bővítené a piaci alapon bérbe adható önkormányzati lakások számát is. (Jelenleg összesen 192 bérlakással rendelkezik a város, ebből 126 a szociális bérlakás.) Úgy látszik, a Fidesznek ez nem tartozik a prioritásai közé.

Az önkormányzat úgy bízta meg 2 évre a Balaton Volánt egy eredménytelen pályáztatás után a helyi menetrendszerinti közösségi közlekedés ellátásával, hogy az energiastratégiában meghatározott koncepció kidolgozásával adós maradt, noha azt saját vállalása alapján 2012. június 1-ig meg kellett volna alkotnia. Az utazóközönség pedig újra azt tapasztalja, hogy csökken a járatszám (elsősorban hétvégén), és - ha minimálisan is -nő a viteldíj. A Fidesznek ez sem számít.

Aprócska eredmény, hogy legalább az ifjúsági koncepció napirendre kerül majd júniusban egy interpellációmnak köszönhetően, amely arra vonatkozott, miért és meddig késik a már tavasszal beharangozott előterjesztés. Ez, és a kulturális koncepció fontos területeken körvonalazhatja, milyen elképzelései vannak a helyi Fidesznek Veszprém jövőjét illetően.

Tegnap Zelenák Adriánnal, az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumi tagjával tartottunk sajtótájékoztatót a Kossuth utcán. Adrián az LMP frakciójának és pártalapítványának közös kiadványát, a Fejlesztés fejlődés nélkül címűt mutatta be. Az LMP azért készítette el ezt az elemzést, hogy a párt a 2014-2020-as fejlesztési ciklus kapcsán konstruktív javaslatokkal tudjon előállni. A 2007-2013 közötti időszakban ugyanis lesújtóan kevés uniós forrást használt fel az ország, és azt sem megfelelő hatékonysággal.

Aránytalanul sok forrás ment el olyan kirakatfejlesztésekre, főtérprogramokra, amelyek eredménye szép és látványos, azonban nincs közvetlen hatása a település gazdasági kilátásaira, nem növeli a fizetőképes keresletet, nem vonz beruházásokat és legfőképpen nem teremt munkahelyeket. Erről már én beszéltem megemlítve, hogy bár Veszprémben évről évre megfogalmazódott a költségvetési koncepcióban, hogy a pályázati döntések meghozatalánál a gazdaságosság, a fenntarthatóság fokozott figyelemmel és következetességgel esik latba, ez nem sokat számított. Gondoljunk csak - mindkét esetben aluljáróval súlyosbítva - a belváros rehabilitációra, és a körforgalom építésre. Pozitív fejlemény, hogy az idén elindított pályázatoknál, mint például a szociális célú városrehabilitáció, vagy a volt HEMO épületének korszerűsítése érzékelhető az engeriahatékonysági szempontok figyelembevétele. Ez azért fontos, mert véleményünk szerint az energiahatékonysági beruházásoknak kell az egyik fő húzóágazattá válniuk a következő fejlesztési ciklus során. A térkövezéstől pedig a valódi munkahelyteremtés felé kell elmozdulni.

A város honlapján már olvasható a két hét múlva sorra kerülő közmeghallgatás meghívója, melynek egyik meghirdetett témája: Tájékoztató az aktuális bűnügyi, közbiztonsági helyzetről. Jelentős közérdeklődésre számot tartó téma.

A polgármester a közbiztonságot illetően optimista annak ellenére, hogy Veszprém az elmúlt egy évben többször került címlapra bűncselekmény miatt. Nemrég egy interjúban úgy fogalmazott, a statisztikák alapján látszik, hogy Veszprém a legbiztonságosabb megyeszékhely.

Álláspontom, hogy ezen a területen azért nem árt óvatosnak maradni. Az LMP rendőrségi reformjavaslata szerint továbbra is működnie kell egy országos hatáskörű centralizált rendőrségnek, amely a súlyos, országos jelentőségű, térségeken átívelő, csak csapaterős egységekkel megoldható, vagy magas színvonalú technológiai segítséget igénylő bűncselekmények kezelését, felderítését végzi. Másfelől meg kell teremteni a több lábon álló, decentralizált, helyi, közösségi rendőrségeket, amelyek függetlenek a központi rendőrségtől, semmilyen szinten nincsenek annak alárendelve. A helyi közösségekkel együtt, partnerként vesznek részt a közbiztonság megteremtésében, fenntartásában. A közösségi rendőrség kulcsszavai a társadalmi integráció, a lakossági elvárásokra való odafigyelés, a közbiztonsághoz kapcsolódó problémák beazonosítása és közös megoldása, a közösségeken belüli konfliktusok és bűncselekmények helyi szintű megoldása, lehetőség szerint megelőzése, és a folyamatos konzultáció. Bár a veszprémi rendőrségről - az éves beszámolókat is ismerve -  pozitív benyomásaim vannak, mégis azt gondolom, az LMP által javasolt szisztémában még hatékonyabban működhetne.

Kíváncsian várom, hányan jelennek majd meg a Városháza Kossuth-termében, és megjelenik-e a közösségi szemléletre vonatkozó igény a lakossági hozzászólásokban, kérdésekben.

Még októberben tettem fel napirend előtti kérdést Ovádi Péternek, a Közbeszerzési Bizottság elnökének. Arról érdeklődtem, hogy milyen eredményeket tud felmutatni a veszprémi önkormányzat a zöld közbeszerzés vonatkozásában. Írásban kaptam választ. A válaszból az derült ki, hogy az elnök nincs egészen tisztában a környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés fogalmával. Ezért úgy döntöttem, a mai Közgyűlésen átadom neki az Európai Bizottság erről szóló kézikönyvét CD-n. Remélem, tudja hasznosítani, és hamarosan ugyanazt a nyelvet beszéljük majd a zöld közbeszerzések tekintetében. Az Európai Unió nyelvét. Ez a jövő, vagyis az, hogy az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével, és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését, és a környezetbarát termékek előállítását.

A múlt pedig az a könyv, amelyet éppen egy héttel ezelőtt kaptam a Jobbik városi elnökétől a rovás alapismereteiről. Történt ugyanis, hogy a Jobbik kezdeményezésére szintén még októberben a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság ülésén megszavazták az én egyetlen nem szavazatom ellenében, hogy a város határában rovás táblákon kihelyezzék a Veszprém feliratot. Kérdésemre, hogy kiket informálnak majd a táblák, mi a pontos célja a kezdeményezésnek, azt a választ kaptam, hogy ez erősíti a magyarságtudatot az emberekben. Ezen kívül már akkor ígéretet kaptam, hogy átadják nekem ezt a könyvet.

Két kiadvány, két külön világ.

Lassan mindenki elmondta már a véleményét az önkormányzati ciklus első feléről. A Vehír egész sorozatot szentelt a témának, megszólaltatva a többségi és az ellenzéki oldal képviselőit egyaránt. Brányi Mária alpolgármester asszonynak feltettek egy olyan kérdést is, amelyet az én kritikám alapján fogalmaztak meg, miszerint sok esetben jók a stratégiai célkitűzések, de hiányoznak a cselekvési tervek, és így útközben elhalnak a kezdeményezések.

Alpolgármester asszony így kezdte válaszát: "A stratégiák megvalósítása során gyakran kell módosítani a terveket, nem ritkán rajtunk kívül álló okok miatt. Az energiastratégia esetében például szerettük volna újragondolni a közösségi közlekedést. Úgy gondoltuk, hogy az intermodális pályázatra egy nyerő anyagot tudunk benyújtani, ám végül tartalékos listára kerültünk."

Nem véletlen, hogy a közösségi közlekedés, amit elsőként említ. A helyi menetrend szerinti közösségi közlekedés ellátására kiírt pályázat ugyanis eredménytelenül zárult. A jogszabályoknak megfelelően a Közgyűlés felkérte a polgármestert, hogy kezdeményezze és terjessze elő legfeljebb két éves időtartamra a Balaton Volán Zrt. közvetlen megbízását a közszolgáltatás ellátására vonatkozóan. Kérdéseket vet fel azonban a finanszírozás hogyan továbbja. A Balaton Volán évek óta veszteségesen üzemelteti a veszprémi közösségi közlekedést. A cég korábban kersztfinanszírozással fedezte a veszteséget. A múlt esztendő végén jelezték, a megváltozott gazdasági környezet nem teszi lehetővé e gyakorlat további alkalmazását. Az önkormányzat növekvő szerepvállalását kérték a működőképesség fenntartása érdekében.

Az ügyben még áprilisban interpelláltam az illetékes alpolgármestert, Némedi Lajost. A pályázat júliusi kiírásakor pedig felhívtam a figyelmet az energiastratégiában megfoglmazottakhoz képest tapasztalható elmaradásra. Eredménytelenül. Most némi haladékot nyert az önkormányzat, hogy kialakítsa hosszú távú közösségi közlekedési koncepcióját, amit már 2012. június elsejéig meg kellett volna tennie. Hogy mennyibe kerül ez a városnak, hamarosan kiderül.

A belvárosban zajló munkálatok során néhány hete egy pincerendszert találtak, amely komoly helytörténeti érdeklődést váltott ki Veszprém lakossága körében.

A szeptember 27-i Közgyűlésen Brányi Mária alpolgármesterasszony beszélt a pincével kapcsolatos elképzelésekről. Két mondatot idézek az akkor elhangzottakból.

Az első így szól: "Mindent el kell követni, annak érdekében, hogy ezt a pincét megőrizzék."

A második pedig így: "A város gazdagabb lesz, ha ezt meg tudja őrizni, be tudja mutatni."

A megőrzésnek egy a tegnapi Közgyűlésre készült előterjesztés (alpolgármesterasszony jegyezte) alapján elég különös módját választották: a tömedékelést. "Fontos, hogy a pince tömedékelésére mindenképpen olyan műszaki megoldást kell találni, ami az utókor számára biztosítja, hogy az újra feltárható legyen".

Az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatot a képviselőtestület többsége támogatta.

Az utókor szerintem ámulni fog, mennyire előrelátóak voltak.

Az önkormányzati ciklus félidejében érdemes egy pillanatra megállni. Visszatekinteni az elmúlt két esztendőre. Felmérni, hogy ellenzéki képviselőként mire lehet jutni a kétharmados többséggel, amely úgy gondolja, mindenre fel van hatalmazva, hatalomgyakorlását nem veszélyezteti semmi. Magabiztosságukkal szemben áll az a bizonytalanság, amelybe a város sodródott. Az adósságállomány tovább növekedett, az év végére tízmilliárd forint körül lesz. Ráadásul 2012-ben egyetlen esztendő költségvetési egyensúlya érdekében jelentős kiárusításra kerül sor az önkormányzati ingatlanvagyonból. A költségvetési helyzet alapvetően határozza meg az önkormányzat lehetőségeit. Éppen ezért a költségvetési koncepcióban megfogalmazásra került egy olyan irányelv, hogy csak fenntartható projektekbe vágjon bele az önkormányzat, amelyek kedvezőbb működést eredményeznek, közvetve esetleg közvetlenül bevételt jelentenek a költségvetés számára. Talán mondanom sem kell, ezeknek a feltételeknek a körforgalom építés és a belváros rehabilitáció sem igazán felelnek meg.

A városvezetés még a jó kezdeményezéseihez (energiastratégia, Balatoni Korona) sem rendel megfelelő cselekvési tervet, így azok megvalósulása is csorbát szenved.

Ellenzékiként igyekszem mindig józan, tárgyszerű hangot megütni, és megpróbálok érvekkel operálni. Munkám során két fő hangsúlyt tudok meghatározni. Az egyik az alternatíva állítása olyan javasalatokkal, mint például a zöld gazdaságélénkítési stratégia, vagy a részvételi költségvetés szorgalmazása. A másik az ellenőrzés. Az elmúlt két évben összesen harminc alkalommal éltem a lehetőséggel, hogy napirend előtt felhívjam a közgyűlés figyelmét egy-egy fontos ügyre kérdés vagy interpelláció formájában többek között közlekedési, szociális, kulturális és sportot érintő témákban. Többször következetesen kiálltam az átláthatóság és nyilvánosság növelése érdekében.

Azon dolgozom, hogy hosszú távon is számolni lehessen az LMP-vel, hogy minél több képviselővel vehessünk részt a következő ciklusok közgyűléseinek munkájában; és ha a választók megtisztelnek minket bizalmukkal, akkor a városvezetésben is szerepet vállalhassunk.

A veszprémi közgyűlés még májusban döntött aról, hogy a központi ügyelet a megyei kórházban működjön tovább. Felkérte az alapellátási intézményvezetőt, intézkedjen a sürgősségi betegellátás szeptember 1-től új telephelyen, új működési rend szerinti folyamatos biztosításáról. Ennek, a megyei kórház sürgősségi ellátó részlege által egy uniós pályázatban vállalt feltételek miatt, előbb-utóbb mindenképpen meg kell történnie.

A Közjóléti Bizottság szeptemberi ülésén a lejárt határidejű határozatok között arról olvashattunk, hogy az alapellátási központi ügyelet kórházi telephelyen történő továbbműködtetéséről a házoiorvosokkal vezetői szinten folyamatos egyeztetések zajlanak, ezért  a szerződések aláírására még nem került sor.

Kérdésemre, hogy milyen egyeztetésekre van még szükség, a bizottsági elnök így válaszolt: "Ez egy háromoldalú megállapodás, melyben a kórházzal, a mentőszolgálattal és a háziorvosokkal kell megegyezni. Nem egyszerű dolog. Az ügyelet kórházba költöztetése egy projekt kapcsán valósulna meg. A projekt végrehjtása során olyan változtatások történtek, mellyel a háziorvosok nem értenek egyet. Nem kapták meg azokat a feltételeket, melyek emberileg, szakmailag jobb körülményt teremtenek az eddigieknél. Eddig nem sikerült még megállapodni a kórházzal, hogy ezeken a feltételeken változtassanak."

A korábbi határozat végrehajtásának határideje 2012. december 31-ig meghosszabbításra került.

A kórház főigazgatója a megyei napilapnak elmondta, hogy a beruházás befejeződött, az átvevő ellenőrök megállapították, hogy megfelel a terveknek és a támogatási szerződésnek. Ennek ellenére negyvenkilenc, az ügyeleti ellátásban részt vevő háziorvos nem tartja megfelőnek a kórházban a körülményeket.

Igazán ideje lenne tisztázni az érintetteknek ezt az ügyet, bár kétségtelen, egyelőre zavartalanul működik a háziorvosi ügyelet a régi helyén, a Cserhát lakótelep 1. szám alatt, de az előzetes hírek alapján ennél mindenki többre, nagyobb hatékonyságra számított szeptember 1-től.

Elkezdődött a tanév. A tegnapi közgyűlésen ennek kapcsán kérdeztem napirend előtt az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökét: a veszprémi önkormányzati fenntartású iskolák felkészültek-e rá, hogy minden érintett diák számára biztosítsák a mindennapos testnevelés feltételeit? Kérdésem vonatkozott az idei, és az elkövetkező tanévekre egyaránt, hiszen a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.

Elnök úr szerint a feltételek adottak, bár könnyebbséget jelent, hogy az egyesületi tagsággal rendelkező diákok heti két órát kiválthatnak ezzel. Egy iskola sem jelzett problémát a mindennapos testneveléssel kapcsolatban. Az önkormányzat sportegyesületekkel működne együtt, sportcélú kezdeményezések támogatására vonatkozó pályázatokon kíván részt venni.

Én nem tartom ennyire megnyugtatónak a helyzetet. Annak reményében fogadtam el a választ, hogy szisztematikus munka történik a jövőben, és a mindennapos testnevelés nem csak egy adminisztrált tevékenységként valósul meg.

Nagy kérdés még, milyen hatással lesz a folyamatra a belvárosi tornacsarnok értékesítéséről hozott tegnapi közgyűlési döntés.

A mai évadnyitó társulati ülésen már a volt HEMO épületében csendült fel a Kabóca-nóta. Új helyen, a Táborállás téren kezdi ugyanis a Kabóca Bábszínház a szezont. Sok bizonytalansággal terhelt út vezetett idáig. Még 2010. nyarán született közgyűlési döntés arról, hogy a bábszínház a Völgyhíd téri bérleményből költözzön a Városi Művelődési Központ Dózsa György u. 2. szám alatti épületébe. A költözés időpontja aztán tavaly júniusban módosult, majd idén januárban már a HEMO alagsorát szemelték ki a városvezetők a Kabócának.

A HEMO kijelölt része első ránézésre nem minden paraméterében tűnt megfelelőnek a bábszínház működéséhez. Magam is szóvá tettem ezt bizottsági ülésen, és a közgyűlésen. A költözésről szóló határozatot nem szavaztam meg, hiszen szóltak ellene szakmai érvek.

A kabócások azonban a jég hátán is megélnek. Az évadnyitó ülés után számomra nem kétséges, eztán az új körülmények között bizonyítják, változatlanul magas színvonalon képesek szolgálni a gyermekkultúrát. Úgy újulnak meg, hogy őrzik hagyományaikat. Ez a rendelkezésükre álló terek berendezésén is jól látszik.

Megtudhattuk, a Petőfi Színházzal, és a Szaléziánummal egyaránt indítanak közös bérletet. Együttműködésekben is gondolkodnak tehát. Talán épp ez a titkuk.

Nagy öröm volt hallgatni mindazt, amit Székely Andrea igazgatónő elmondott. Fülemben még most is ott cseng a Kabóca-nóta.

Türelem kell a balatoni koronához. Ezzel a címmel jelent meg a Magyar Nemzet tudósítása a helyi pénzről tartott sajtótájékoztatónkról. Az általunk megfogalmazott gondolatokra a polgári napilap újságírója Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselőt, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökét reagáltatta. Elnök úr jónak tartja a Balatoni Korona bevezetését. Ő úgy gondolja, idő kell az elterjedéséhez, hiszen pénzügyekben óvatosak, időnként bizalmatlanok az emberek.

Egyetértek Lasztovicza Jenővel. A Balatoni Korona bevezetését én is jónak tartom. A Lehet Más a Politika veszprémi csoportja az ötlet felmerülése óta támogatta a helyi pénzt, mert fontos a helyben keletkező gazdasági erő megtartása és az egyedi szellemi-kulturális örökség ápolása. A türelem azonban kevés a hatékonysághoz, munkára is szükség van.

Veszprém polgármestere márciusi közgyűlési kérdésemre adott válaszában azt mondta, ha két hónapon belül el tudják érni a 200 közeli elfogadóhely számot, az mindenképpen sikeres startot jelent. Lassan öt hónap telik el a forgalomba helyezés óta, az elfogadóhelyek száma jelenleg 130. Az indulás tehát nem a várakozásoknak megfelelően alakult. A térség lakói közül sokan nem tudják, hol juthatnak a helyi pénzhez. Nem is beszélve a turistákról. Négy kibocsátóhely működik. Ebből mindössze egy Veszprémben, meglehetősen korlátozott nyitvatartási idővel.

Sajtótájékoztatónk után az egyik belvárosi kávéházba ültünk be. A számlát Balatoni Koronával egyenlítettem ki. Kérdésemre, hogy más is fizetett-e már itt a helyi pénzzel, azt a választ kaptam, igen: Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Porga Gyula polgármester.

A pénzhelyettesítő utalványról minél több csatornán keresztül, minél több információt kell eljuttatni a lakossághoz, mert az emberek akkor használják majd szívesen ezt a fizetőeszközt, ha megismerik, és megértik jelentőségét.

Veszprémben a Közgyűlés munkatervétől eltérően májusban nem tárgyalta a kulturális koncepciót, és a kulturális intézményrendszer felülvizsgálatát a megyei könyvtár és a múzeum esetleges városi fenntartásba kerülése miatt. Az említett napirendi pontok a II. félévi munkatervben sem szerepelnek, miközben a kultúra és a közművelődés területén sok a nyitott kérdés. Ezekről érdeklődöm a holnapi Közgyűlésen a polgármesternél:

- Készült-e pontos felmérés arról, hogy lesz-e elegendő hely, és milyen feltételekkel a Városi Művelődési Központ és a Helyőrségi Művelődési Otthon művészeti együtteseinek, csoportjainak, az eddig ezekben az intézményekben működő civil szervezeteknek, kluboknak a HEMO épületében?

- Milyen funkciót szánnak a Városi Művelődési Központ Dózsa György út 2. szám alatti épületének rövid, illetve hosszú távon?

- Vannak-e tervek a Városi Művelődési Központ klubkönyvtári hálózatával kapcsolatban?

- Mikorra várható döntés az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Laczkó Dezső Múzeum sorsáról?

- A Kabóca Bábszínházat egy a tevékenységének nem minden tekintetben megfelelő épületbe - a HEMO-ba - költöztették át. Sikerült-e már az össszes feltételt biztosítani a zökkenőmentes évadkezdéshez, és hosszabb távra is?

- A Petőfi Színház - amely idén január 1-én lett városi fenntartású intézmény - műhelyházának eladásáról úgy döntött a Közgyűlés, hogy a további működési feltételeket a városvezetés nem tervezte meg időben. Milyen előrehaladás történt a műhelyház elhelyezésének ügyében?

- Milyen szerepet tölt majd be a Hangvilla a kulturális intézményrendszerben?