Egy LMP-s képviselő Veszprémben

Friss hír, hogy a Lehet Más a Politika Szombathelyi Csoportja javaslatára a vasi megyeszékhely közgyűlése várhatóan októberben napirendre tűzi a város klímastratégiáját. A szombathelyi LMP-sek szerint szükséges foglalkozni az energia- és zöldfelület gazdálkodással, a széndioxid kibocsátás csökkentésével, a klímatudatos környezeti neveléssel, illetve az alkalmazkodás lehetőségeivel is.

Köztudott, hogy Veszprémben 2011. májusában került elfogadásra a tizenöt évre szóló energiastratégia. A közelmúltban már az első év beszámolóját is megismerhettük. Ebben sajnos túl sok a magyarázkodás arról, hogy a tervezett feladatok közül melyiket miért nem valósították meg, illetve a tavaly meghatározotthoz képest melyik feladat miért kerül átütemezésre. Csak néhány példát említve: nem sikerült megoldani a havi adatszolgáltatást az intézmények energiafogyasztásáról; közgyűlési döntés ellenére nem kezdődött meg az intézmények energiatanúsítása; elmaradt az energiaügynökség létrehozása; a száz legnagyobb energiafogyasztó helyett csak harminckettőt azonosítottak be.

Ökológiai elkötelezettségű ellenzéki képviselőként fontos feladatomnak tartom az energiastratégiában megfogalmazott vállalások teljesülésének ellenőrzését, az elmaradásokra történő figyelmeztetést. A szombathelyiek minden bizonnyal tudják hasznosítani a tapasztalatainkat, főként ha nem csak a veszprémi városvezetés sikerpropagandájára figyelnek.

A tegnapi Közgyűlésen a Tulajdonosi Bizottság elnökét interpelláltam. Arra voltam kíváncsi, hogy értéknövelő beruházás-e a belváros rehabilitáció.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata az idei évben több Kossuth utcai ingatlanát jelölte ki elidegenítésre. Az értékesítési folyamat előrehaladott állapotban van. Ezeknek az ingatlanoknak a legalacsonyabb eladási értékeit a Tulajdonosi Bizottság határozta meg. Az eladásokra a belváros rehabilitáció - vagyis egy értéknövelő beruházás - megvalósulása előtt kerül sor.

Kérdéseim: Az ármegállapításoknál figyelembe vették a Kossuth utca megújítása után várható értéknövekedést? Mekkora értéknövekedéssel számoltak? Hányan pályáztak egy-egy ingatlan megvásárlására? Az induló értékesítési árnál hány esetben és mekkora összeggel ajánlottak többet a pályázók? Hány Kossuth utcai ingatlan eladásáról született már döntés, mennyiről várható még az idén?

Czaun János 15 napon belül írásban válaszol.

A polgármester és a jegyző az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására tesznek javaslatot a júniusi Közgyűlésre, hogy a Városstratégiai és Városmarketing Bizottságra kerüljön átruházásra az a közútkezelői hatáskör, melynek keretében döntést hozhat "az olyan reklámhordozó elhelyezéséről, amelynek célja, hogy a közúton közlekedőket ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze."

Lehet, hogy én értek félre valamit, de ez a javaslat számomra azt jelenti, hogy egy önkormányzati bizottság, azaz egy politikai testület dönt majd arról, milyen ideológiák, elvek, értékek, elképzelések jelenhetnek meg  a közutakon reklámhordozókon.

Az előterjesztésben arra hivatkoznak, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szigorú szankciót helyez kilátásba az ingatlan tulajdonosa, önkormányzati közút esetében a helyi önkormányzat felé, ha közút területén, a közút felett vagy mellett a törvény végrehajtási rendeletiben meghatározott feltételektől eltérően helyeznek ki olyan jelet, jelzést, tárgyat, berendezést, amely közúti jelzéssel összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, vagy a közlekedők figyelmét elvonhatja.

Ez alapján szerintem a reklámhordozó méretéről, megjelenési formájáról kell döntést hoznia az arra illetékeseknek, nem pedig a tartalmáról, ha az a tartalom más jogszabályt nem sért. Ezt a rendeletmódosításban illenék egyértelművé tenni.

Érdekes ötlettel rukkolt elő a Jobbik városi elnöke, mégpedig azzal, hogy az önkormányzati képviselők és külső bizottsági tagok egyöntetűen mondjanak le idei tiszteletdíjukról. Számításaik szerint ezzel 20-30 millió forintot lehetne megtakarítani. Ez nettó demagógia. Meglehetősen divatos a politikusok munkáját lebecsülni, de higgyék el, aki komolyan veszi a feladatát, annak sok idejét és energiáját leköti az önkormányzati képviselőség. Bátran ki merem mondani, a képviselő dolgozik. És, hogy mindenki számára világos legyen mekkora nagyságrendű tiszteletdíjról van szó, ide is leírom - ahogy az átláthatóság elvének megfelelve az LMP Veszprém megyei honlapján nyilvánossá tettem -, a képviselői alapdíjam bruttó 104.000 forint. Ez egészül ki két bizottsági tagság után járó egyenként bruttó 23.400 forinttal. Vagyis összesen havi bruttó 150.800 forint tiszteletdíjra vagyok jogosult.

Érdekes az is, hogy a tiszteletdíjak esetleges csökkentése - az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint - csak a közgyűlésekről, bizottsági ülésekről való távolmaradások számától függ. Az, hogy a jelenlét részvétel is-e egyben? A Fidesz-KDNP frakció tagjai, külső szakértői közül többen ritkán szólalnak meg. Az idei évben elindítottam egy folyamatot. Sorban kérdezem vagy interpellálom a bizottsági elnököket, ezzel is megszólalási lehetőséget biztosítva nekik a Közgyűlésen.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

8200 Veszprém, Óváros tér 9.

Porga Gyula

polgármester úr

részére

Tisztelt Polgármester Úr!

A héten kapott nyilvánosságot annak a levélnek a tartalma, amelyet 2012. május 7-én a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodavezetője küldött az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek arról, hogy Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata likviditási  nehézségek miatt  az intézményei részére átmenetileg a pénzügyi keretet nem tudja biztosítani, ezért további értesítésig az önkormányzat által nyújtott finanszírozás szünetel. Ezen időszak alatt  kiadásaikat csak a saját bevételeik terhére  tudják teljesíteni.

A kialakult költségvetési helyzetben azt javaslom, hogy polgármester úr még az első félévben - lehetőség szerint 2012. június 5-8. között kiválasztott időpontra - hívja össze a tavaly januárban megalakított gazdasági tanácsadó testületet. Kibővítve az alpolgármesterekkel, az önkormányzati képviselettel rendelkező szervezetek egy-egy képviselőjével, illetve egy-egy szakértőjével, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökével, a Polgármesteri Hivatal irodavezetőivel. A résztvevők nyilvános fórumon értékeljék a kialakult költségvetési helyzetet, tegyenek kísérletet az idáig vezető út feltárására, keressenek fenntartható megoldási alternatívát. A tanácskozásra javaslom meghívni az önkormányzati tulajdonú cégek, és az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit. A megjelölt időintervallumot azért tartom szerencsésnek, mert az ügyben most kialakult politikai vihartól már kellő távolságra a fórum következtetései figyelembe vehetők a 2012. júniusban esedékes bizottsági üléseken és Közgyűlésen.

Veszprém, 2012. május 18.

                                                                       Tisztelettel:

                                                                       Gerstmár Ferenc

                                                                       önkormányzati képviselő, LMP

„A Családok Átmeneti Otthonának jutaspusztai városrészbe történő telepítése az érintett térség lakói részéről mára elfogadott tény. Köszönhető ez annak a hosszas és minden részletre kiterjedő egyeztetés sorozatnak, amelynek keretében Jutaspuszta polgárai aggodalmaikra, elsősorban a közlekedéssel, orvosi ellátással és közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseikre megnyugtató válaszokat kaptak. Így napjainkra a városrész lakói rég nem látott nyitottsággal és megértéssel fogadják, hogy lakókörnyezetük nyújt új esélyt a hátrányos helyzetű gyermekeknek és családoknak.”

Dr. Strenner Zoltán, a Közjóléti Bizottság tegnapi ülésén megköszönte, hogy korábban felhívtam rá a figyelmet, a méhnyakrák elleni védőoltás beadásának önkormányzati támogatása nem igazságos Veszprémben. Történt ez a februári közgyűlésen, amikor is napirend előtti kérdést intéztem hozzá, mint bizottsági elnökhöz a témában.

A humán papilloma vírus (HPV) egy olyan víruscsoport, amely a bőrön és a nyálkahártyákon okoz elváltozásokat, méhnyakrákot, és egyéb genitális rákot. A HPV vírus elleni vakcina jelentőségét egyre többen ismerik fel, azonban az oltóanyag ára egyelőre magas, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem támogatja. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata első ízben a tavalyi költségvetéséből különített el forrást a védőoltás beadásának támogatására. Amelyik 13 éves leány szülője/törvényes képviselője vállalta az első oltás 17.693 forintos költségének határidőre történő befizetését, az a gyermek a további két oltást térítésmentesen kapta meg. Ez azt jelenti, hogy a szociálisan rászorulók, akik számára még ez az összeg sem volt vállalható, kimaradtak az oltásból. Strenner doktor úr válaszában akkor - tehát két hónappal ezelőtt - még a tavalyi támogatási formát tartotta igazságosnak.

Örülök, hogy megváltozott a véleménye, hiszen most így fogalmaz az előterjesztésében: „Figyelembe kellett venni azt a tényt is, hogy éppen a HPV vírus terjedésében a legveszélyeztetettebb korosztályba és lakossági csoportba tartozó gyermekek szülei nem tudják megvásárolni a vakcinákat. Ők gyermekük védelme érdekében, még az egyszeri oltás költségét sem képesek hátrányos helyzetük miatt biztosítani.” Ezért idén a legrászorultabb rétegbe tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 12-13-14 éves lányok részére mindhárom oltást térítésmentesen javasolja biztosítani, az előző évivel megegyező 3 millió forint költségvetési előirányzat terhére.

Úgy tűnik, néha egy ellenzéki képviselő is elérhet valamit, például egy jól időzített kérdéssel. A bizottság egyhangú támogatása után a közgyűlés igenje is valószínűsíthető.

A napokban indult egy új blog Veszprémről (http://www.veszpremrol.blogspot.com). Megkérdeztek a városról. Ezeket válaszoltam:

Állok a napon a posta előtt, és Szabó Rebeka országgyűlési képviselővel arról beszélünk, Talpra magyar! címmel meghirdetett sajtótájékoztatónkon, hogy a Lehet Más a Politika Petőfi Sándor 164 évvel ezelőtti felszólításának jegyében gyűjti az aláírásokat a 2012-es népszavazáshoz. Az LMP négy kérdésben szeretne népszavazást: a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi 90 napról emeljék vissza a korábbi 260 napra, ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kikötni, illetve a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni. Kiemelten fontosnak tartjuk a választópolgárok közösségének azt a jogát, hogy nemcsak a képviseleti demokrácia alanyaiként, hanem közvetlen módon is részt vehetnek a közügyek eldöntésében. A fenntarthatóság és az igazságosság mellett a részvétel a harmadik alapértékünk. A népszavazással az állampolgárok részvételét kívánjuk biztosítani.

Másnap, március 15-én megint állok a napon, de most már a Dózsa téren, a városi ünnepségen. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest hallgatom. Azt mondja, a nemzeti függetlenség azt jelenti, hogy olyan alkotmányunk legyen, ami  megfelel  örökségünknek,  a magyar nemzet érdekeinek, önbecsülésének. Ha ezen kitételeknek megfelel az új alaptörvény, akkor miért nem merték azt népszavazással megerősíttetni? Egyáltalán miért gondolják még mindig azt, hogy a kétharmadot meghaladó mandátumarány mindenre feljogosítja őket? Nem érzékelik azokat az indulatokat, amelyekkel aláírásgyűjtés közben én nap mint nap találkozom? Járnak ők még az utcán? Kikkel találkoznak? Mi a céljuk? Van még céljuk egyáltalán a hatalom megtartásának görcsös akarásán túl?

Az LMP népszavazási kezdeményezése egy lehetőség arra, hogy a választópolgárok jelezzék, ez így nem mehet tovább. Elég a kiszolgáltatottságból!

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata csütörtöki közgyűlésén tárgyalta a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítását.

Az előterjesztés hosszasan taglalta, hogy a megyei jogú városoktól adatokat kértek arra vonatkozóan, hogy a veszprémi önkormányzathoz hasonlóan kényszerültek-e önként vállalt, saját költségvetésük terhére biztosított gyermekvédelmi, vagy szociális ellátás megszüntetésére, vagy már régebben kellett ezt megtenniük.

„Kitűnik, hogy a megyei jogú városok döntő többsége már meghozta az általunk most kényszerűen bevezetendő intézkedéseket.” – jegyzi meg az előterjesztő, vagyis önigazolást keres. Az anyaghoz nem csatoltak ugyanakkor egy részletes kimutatást arról, hogy hány embert érint majd a változás. Kérdésemre a Közjóléti Bizottság ülésén kaptam ugyan választ, és ennek folyományaként a Közgyűlésen a területért felelős alpolgármester is szóban kiegészítést tett, de ezek az adatok még mellékletként sem kerültek bele az előterjesztésbe. Úgy tűnik, fontosabb a város pozíciójának magyarázása, mint a rászorulók.

Ezzel a döntéssel – összhangban a szociális törvénnyel - elkezdik lebontani azt a szociális ellátórendszert, amire eddig büszke volt a város. Akik nem kapnak tovább helyi lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat vagy gyógyszertámogatást, hogyan fedezik eztán kiadásaikat? Mi lesz velük? Biztosan megnyugtató számukra, hogy más megyei jogú városokban is hasonló a helyzet? Húzzák össze magukat kicsiről még kisebbre! Ez az üzenet. Sajnos.

A januári végi Közgyűlésen arról kérdeztem a polgármestert, hogyan alakultak Veszprém nemzetközi kapcsolatai 2011-ben? Tettem ezt azért, mert a város honlapjának Nemzetközi kapcsolatok rovatába 2011-ben mindössze öt esemény került bejegyzésre, az utolsó október 3-án. A tavalyi költségvetésben a 2010. évihez képest alacsonyabb összeg lett meghatározva erre a területre. Érdekelt, hogy milyen hatékonysággal sikerült felhasználni a rendelkezésre álló forrást. Megvalósultak-e a kitűzött célok? Milyen tervek készültek az idei évre vonatkozóan? Hogyan vonható be mind több veszprémi polgár a testvérvárosi kapcsolatokba? Kezdeményeztem, hogy minden évben egyszer tájékoztató jellegű előterjesztés szóljon erről a témakörről.

A Közgyűlésen adott rövid szóbeli tájékoztatást polgármester úr néhány napja írásban is kiegészítette. Megküldte Veszprém 2011. évi nemzetközi rendezvényeiről, eseményeiről a részletes összefoglaló anyagot, a 2012. évi tervvel együtt. Kérésemet, hogy minden évben egyszer tájékoztató jellegű előterjesztés készüljön erről a témakörről, elfogadta. Jelezte, korábban volt nemzetközi tanácsnoka a városi Közgyűlésnek, és a tanácsnok minden évben beszámolt a tevékenységéről. Miután megszűnt ez a pozíció, nincs egyszemélyi képviselő felelőse a nemzetközi kapcsolatok területnek, ezért a beszámoltatás is elmaradt. Polgármester úr válaszában hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy mind a képviselők, mind a város nyilvánossága megismerje azt, hogy Veszprémnek milyen nemzetközi kapcsolatrendszere van, hogy jelenik meg a nemzetközi porondon, illetve kik azok a vendégek, akiket mi fogadunk.

Apró siker, hogy nekem sikerült ezt a témát újra közgyűlési szintre emelnem.

A városvezetés úgy tesz, mintha nem értené az LMP-nek azt a kérdését, felvetését, hogy hulladékhasznosító fűtőerőművet kívánnak-e megvalósítani Veszprémben, az északi körgyűrű mellett. Szerintük az LMP nagyon előre megy ebben a kérdésben, hiszen hosszú folyamat után lehet majd csak arról dönteni, hogy milyen technológia mellett teszik le a voksukat.

Mi úgy érezzük, kötelességünk időben szólni. A Közgyűlésen kérdésemre, hogy a távhőrekonstrukciós programban megelőlegezett hulladékhasznosító fűtőerőmű létesítését készítik-e elő, amikor a VKSZ Zrt.-nek átadják a Lidl áruház mögötti területet, az előterjesztő alpolgármester asszony nem adott megnyugtató választ. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a szakértői vizsgálatok után ilyen döntés szülessen.

A veszprémi LMP már most leszögezi, hogy egy hulladékégető erőmű létesítésével nem ért egyet.  A hulladék kezelése kapcsán a hulladékégetés az egyik legutolsó lehetőség, mert semmilyen módon nem járul hozzá ahhoz, hogy a keletkező hulladék mennyisége csökkenjen, sőt mivel egy ilyen erőmű nagyon drága, és nagyon hosszú ideig működik, ezért hosszú távon igényli, hogy legyen mit elégetni. Így a teljes ciklust nézve konzervál egy energiapazarló folyamatot. Bármilyen fejlett is egy technológia az égetés során biztosan keletkezik füstgáz és szilárd veszélyes hulladék (füstgáz tisztító filterek, salak). Ezek végül lerakóra kerülnek, ráadásul veszélyes hulladékként nagyobb problémát jelentenek - még ha tömegükben jelentősen kisebbek is -, mint az egyszerű kommunális hulladék.

Mindezek figyelembevételével azt kérjük a városvezetéstől, hogy a számos valós megújuló energiaforrás közül válasszon megoldást a hőtermelési tevékenység fejlesztésére. A hulladékégetésnek nincs jövője!

Két nap múlva Közgyűlés. Napirend előtt, „A hónap műtárgya” a Balatoni Korona térségi fizetőeszközt helyettesítő utalvány címleteinek bemutatása lesz.

A veszprémi LMP az ötlet felmerülése óta támogatja a helyi pénz bevezetését. Örülök, hogy idáig jutottunk. Természetesen sok múlik azon, hogy az itt élők mennyire érzik majd magukénak, és azon is, hogy a helyi vállalkozók mekkora körét sikerül bevonni a Balatoni Korona elfogadói közé. A helyi pénz erősebb közösséget teremthet, sikere a közös érdek közösségi felismerésétől függ.

Közös érdek az egymással folytatott párbeszéd is. Tavaly januárban indítottuk útjára Közpolitikai Vitaestek sorozatunkat. Az idei év első ilyen rendezvényét tartottuk tegnap. A munka világáról közel két és fél órán keresztül beszélgettünk a Cholnoky Klubkönyvtár különtermében szakszervezetek képviselőivel, egy munkaerő-kölcsönző vezetőjével és érdeklődő veszprémi polgárokkal. Egyre gyakrabban érzékelem, hogy komoly igénye van az embereknek a beszélgetésre. Meg kell hallgatnunk egymást!

A Magyar Progresszív Intézet kutatása alapján interpelláltam a polgármestert: Miért csökken a veszprémi önkormányzat átláthatósága?

A Magyar Progresszív Intézet 2010-ben első ízben végezte el 23 budapesti kerület és 23 megyei jogú város teljesítménymérését. Akkor ennek apropóját az önkormányzati választások adták, idén pedig elsősorban azt vizsgálták, hogy tavaly óta hogyan változott a helyzet. Az átfogó elemzés egyik vizsgálati területe az önkormányzatok átláthatósága volt, amely sokat javult egy év alatt. A transzparencia indexnél 100 százalékot kapnak a legjobban teljesítő önkormányzatok, amelyek az összes adatot rendelkezésre bocsátották, segítettek azok értelmezésében; 0 százalékot pedig azok, amelyek mereven elzárkóztak, és honlapjukon alig lehet hozzáférni az adatokhoz. A megyei jogú városok közül csak Győr és Veszprém szerepelt sokkal rosszabbul az egy évvel ezelőtti eredményhez képest. Veszprém eredménye alig haladja meg a 20%-ot, míg tavaly több mint 80%-os volt.

Mivel magyarázza polgármester úr a veszprémi önkormányzat visszaesését? Mit kíván tenni az átláthatóság növelése érdekében? - kérdeztem.

A polgármester szerint rossz helyre címeztem a kérdést, mert a módszertanról inkább a kutatás készítőjét kellene kérdezni – ezt egyébként ő maga is megteszi. Elmondta azt is, ő és a hivatal munkatársai sem utasították vissza a hozzájuk fordulókat, emellett a város honlapja is ugyanolyan, mint egy évvel ezelőtt.

Idéztem neki a kutatás módszertanát:

"Az önkormányzatok honlapján szerepel az összes rendelet (bár technikai okokból néhol nem érhető el azok melléklete), amelyekből gazdasági hozzáértéssel kinyerhető a szükséges adat.  A transzparencia mutatónál azonban azt mértük, hogy az általunk vizsgált indikátorokat megszerezheti-e, kinyerheti-e külön szakképesítés nélkül az állampolgár.  Mivel az önkormányzatok honlapjai ebből a szempontból hasonlóképpen épülnek fel, vagyis magyarázó, értelmező szövegek nincsenek, ezért a vizsgált önkormányzatok transzparencia alapján történő kettéosztottsága (tehát vagy magas százalékot kaptak, vagy 50 százalék alattit) azzal magyarázható, hogy az egyes települések mennyire mutattak segítőkészséget az adatok összegyűjtésében és értelmezésében."

A polgármester válaszát nem fogadtam el. 

Novemberben a legnagyobb visszhangot kiváltó megszólalásunk a Jutasi út – Munkácsy úti körforgalom mellé tervezett kereskedelmi központtal kapcsolatos volt. Az LMP veszprémi csoportja felhívta a figyelmet arra, hogy az energetikai stratégiában leírt elvek, továbbá a belváros rehabilitáció céljai milyen ellentmondásban állnak a tervezett bevásárlóközpont megvalósításával. Szorgalmazzuk a beruházás következményei által közvetlenül érintett csoportok – környéken lakók, kereskedők – bevonását a döntéselőkészítő folyamatba. Elengedhetetlennek tartjuk egy minden részletre kiterjedő hatástanulmány elkészítését, amely a foglalkoztatási, kereskedelmi-gazdasági, helyi kistermelői, beszállítói, környezeti (pl. gépjárműforgalom, légszennyezés, energiafelhasználás) hatásokat egyaránt felméri. 

Az előterjesztést nem tűzték napirendre a novemberi közgyűlésen, decemberre halasztották. Ennek ellenére én Az energiastratégia végrehajtásának első fél éve napirendnél feszegettem a témát. Alpolgármester asszony azt mondta, hogy ahol a rendezési terv lehetőséget ad rá, és a tulajdonosok bevásárlóközpontot kívánnak építeni ott az a jövőben is megvalósulhat Veszprémben. Ez nem önkormányzati kívánságműsor - tette hozzá.

Az ellentmondások pedig egyelőre feloldatlanok maradtak.

A Brazil Munkáspárt választási sikerek sorát köszönheti a Részvételi Költségvetésnek. 1989-ben először került hatalomra Porto Alegreben, ugyanakkor csak kevés jelentősebb városban sikerült ebben az évben megszerezniük a hatalmat. Ezt követően azonban egyre nagyobb választási sikereket könyvelhetett el a párt. 15 éven át egyre több önkormányzat vezetését szerezték meg (pl. Sao Paolo). Ennél is nagyobb sikert jelentett, hogy a Brazil Munkáspárt megnyerte az országos elnökválasztást 2000-ben.

Porto Alegreben megszakítás nélkül irányították a várost 1989 és 2004 között, és ezután is a második legerősebb politikai erő maradtak. Mindez jelentős részben annak köszönhető, hogy a választások megnyerését követően Porto Alegreben, és más brazil városokban is bevezették a Részvételi Költségvetést. Így ténylegesen bevonták a döntéshozatalba a helyi lakosokat. A porto alegrei Részvételi Költségvetés lényegében a párt védjegyévé vált, a Brazil Munkáspárt neve összeforrt a Részvételi Költségvetéssel.

Tegnap juttattam el a polgármesterhez a Lehet Más a Politika veszprémi csoportjának a részvételi költségvetés feltételeinek megteremtésére vonatkozó javaslatait Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetési koncepciójának elkészítéséhez. A javaslatok az LMP önkormányzati koncepciója alapján kerültek megfogalmazásra. A részvételi költségvetés előnyeinek, és a felmerülő problémák számbavétele érdekében mellékeltem egy mindenki számára nyilvános - a Brazil Munkáspárttal kapcsolatban fent idézett - háttéranyagot a Védegylet honlapjáról.

http://www.vedegylet.hu/pages/rk/downloads/Fazekas_Reszveteli_ktgvetes_100807_final.pdf

Ezen kívül az átláthatóság érdekében kértem, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak a költségvetés bevételi, kiadási oldalára gyakorolt hatásai, kockázatai kerüljenek megjelenítésére a költségvetési koncepcióban. 

A városvezetés – különösen Brányi Mária alpolgármester asszony – gyakran hivatkozik arra, hogy az általuk vitt projektek több évtizedes múltra visszatekintő tervek. Az embernek az az érzése támad, mintha az 1970-es, -80-as évek álmait valósítanák meg. Erősíti ezt az érzést, hogy az akkori Magyarországhoz hasonlóan most a város eladósítása folyik. A Bagolyvári utcában a parkolóház megépíttetése az önkormányzat saját tulajdonú cégével, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. leányvállalatával, komoly aggodalomra ad okot. Mennyit bír még el a VKSZ, és ki állja a cechet?

A tegnapi Közgyűlés döntött a repülőtér melletti ingatlan végleges adásvételi szerződéséről. Ismert, hogy több mint 400 millió forintért kevesebb, mint 20 hektár földterületet vásárol a város ipari park céljára. Egyelőre nem ismert, hogy a városvezetés milyen módon, és milyen potenciális befektetőket keres vagy keresett meg a terület hasznosítása érdekében. Polgármester úr úgy nyilatkozott, hogy már folynak tárgyalások, de ezek még nem publikusak. A Városstratégiai és Városmarketing Bizottság nem támogatta a szerződés megkötését. Igaz, ehhez az kellett, hogy a fideszes delegáltak megint egyszer ne legyenek kellő számban jelen a bizottság ülésén. A teljes létszámnál meglévő 5-2 helyett 2-2 volt az arány. Az ellenzéki képviselők természetszerűleg nem támogatták, mint ahogy eddig sem tették, ezt az átgondolatlanul erőltetett adásvételt. Tájékoztattam a Közgyűlést a bizottság elutasító döntéséről, és kértem annak figyelembevételét. Itt azonban – a bizottsági üléssel ellentétben – dübörgött a 2/3. 

Egy felelős ellenzéki pártnak fontos kérdésekben alternatívát kell állítania, megfogalmazva azokat a gondolatokat, amelyekre adott esetben kormányzását építené. A Lehet Más a Politika szokásához híven ezt tette, amikor nyilvánosságra hozta önkormányzati koncepcióját, illetve alternatív költségvetési javaslatát. Mindkét dokumentumot Veszprémben is becsatornáztuk a nyilvánosságba.

Az önkormányzatiságról szóló közpolitikai vitaesten arra kerestük a választ vendégeinkkel, hogy mi romlott el az elmúlt húsz évben, és hogyan lehet azt korrigálni. Az állampolgári részvétel formáinak, elsősorban a helyi népszavazásoknak, a közösségi tervezésnek és a részvételi költségvetésnek a szükségességét, lehetőségeit feszegettük. A teljes nyilvánosság és átláthatóság, az összeférhetetlenségi szabályok újragondolása is terítékre került.

Az LMP „Munkát, levegőt! – Zöld fordulat” című költségvetési javaslata nem egy szokványos ellenzéki büdzsé: nem növeli sem a hiányt, sem az adósságot. A költségvetési javaslatban a Zöld munkahelyteremtés és közösségi gazdaságfejlesztés program az alábbi egy éven belül megvalósítható célokat tűzi ki:

• munkahelyteremtés a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzésével;

• munkahelyteremtés az épületenergetikai beruházások ösztönzésén keresztül;

• közösségi gazdaságfejlesztés, szociális szövetkezetek támogatása az állástalan, hátrányos helyzetűek munkához juttatása céljából.

A veszprémi LMP a város 2011-2014 közötti gazdasági programjához márciusban terjesztette elő ebben a témakörben javaslatait Zöld gazdaságélénkítési stratégia címmel. A várost vezető többség nem fogadta el a javaslatcsomagot. Bizakodásra ad okot a város és az egyetem ígéretes új együttműködési megállapodása, amely prioritásként kezeli a zöldgazdaságot. Az LMP önkormányzati képviselőjeként – a párt költségvetési alternatívájával összhangban – arra ösztönzöm a döntéshozókat, hogy az aktuálisan érvényes gazdasági program is felülvizsgálatra kerüljön a tervezett 12 évre szóló gazdasági stratégiai program készítése kapcsán.

Alternatívát állítunk országos és helyi szinten egyaránt, valódi választási lehetőséget kínálva ezzel. Azért dolgozunk, hogy minél többen észrevegyék az ökopolitikai alternatívát.

A napokban tárgyalta a Közgyűlés Az összevont intézményirányítási modell és a feladatfinanszírozás bevezetésének előkészítése című előterjesztést. A projekt megfogalmazott célja: a finanszírozás hatékonyságának fokozása, és a szakmai munka teljesítményének növelése a gazdálkodási (és egyéb támogató) feladatoktól való tehermentesítés által az önkormányzati intézményekben. 

Kérdéses, indokolt volt-e, most tárgyalni ezt az előterjesztést, amikor nem tudjuk, hogy az új önkormányzati törvény megalkotása után mely intézmények maradnak városi fenntartásban, és melyek nem.

Kérdéses, mennyire alapos egyeztetés történt az intézményvezetőkkel, és a szakszervezetek vezetőivel. A munkavállalói érdekképviseletek Közgyűlésen ismertetett álláspontja alapján az egyeztetésnek komoly hiányosságai voltak.

Kérdéses, elegendő-e az a féléves elbocsátási moratórium, amire ígéretet tettek az áthelyezésre kerülő munkavállalók esetében, mikor az átállás eredményeit valószínűleg két év után látnánk majd.

Kérdéses, milyen tapasztalatok vannak más településekről az összevont intézményirányítási modellről és a feladatfinanszírozás bevezetéséről. Milyen megtakarításokkal, illetve milyen egyéb eredményekkel járt ott, ahol megvalósították? Számomra úgy tűnt, hogy nehezen általánosíthatók a tapasztalatok.

Mindezek figyelembe vételével nem támogattam az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatokat.

Közeledik az őszi lomtalanítás ideje Veszprémben.  Egy új szabállyal. Idézek a májusi közgyűlési előterjesztésből: „… az önkormányzati rendelet módosításának elfogadását követően nem általában a kihelyezett hulladék elvitelével, elszállításával valósul meg a szabálysértés, hanem abban az esetben, ha a kihelyezett hulladék szétválogatása, elszállítása során szennyezik a közterületet. Önmagában az a helyzet, ha valaki a kihelyezett hulladék egyes elemeit elviszi még nem tekinthető jogellenesnek, a társadalmi együttélési szabályok megsértése csak akkor következik be, ha az elvitellel kapcsolatosan a szűkebb vagy tágabb környezet beszennyeződik.”

A céllal teljes mértékben egyetértek, hogy a közterületeket, a környezetünket meg kell óvni a szennyezéstől. Annak is örültem, hogy nem magát a hulladék elvitelt szankcionálja a rendelet, hanem csak a szennyezést, hiszen sokan rászorulhatnak az így összeszedett holmikra. Ugyanakkor látom annak veszélyét, hogy a rendelkezés nehezen kezelhető konfliktusokhoz vezethet. Ha például valaki el akar vinni a hulladékból valamit, és ott már szétszórt lomot talál, könnyen előfordulhat, hogy olyan cselekmény gyanújába kerül, amit el sem követett. Milyen módon lehet a szabálysértést bizonyítani? Milyen apparátus áll ehhez rendelkezésre? Nem lenne célszerűbb magát a lomtalanítást úgy szabályozni, hogy minél kevesebb lehetőséget adjunk a környezet beszennyezésére? Abban reménykedem, hogy a következő hetekben különösebb rendvédelmi intézkedések nélkül is kezelhető lesz a helyzet a városban.

A Veszprém Televízió hétfői közéleti magazinjának vendége voltam. A riporter, Donát Tamás, egyik kérdését így vezette fel: „Egy megyei szocialista politikus szerint egyre markánsabb az LMP. Mindenre van szinte egzakt válaszuk.”

No comment.

Júliusban különösen jó veszpréminek lenni. Alig ért véget az Utcazene Fesztivál, máris elkezdődött a VeszprémFest. Mindkettőnek komoly presztízse van. Barátaim az ország különböző részeiről emlegetik őket, ha a nyári programok szóba kerülnek. Mindkettő bizonyíték arra, hogy ha a vállalkozói kreativitás találkozik a város támogatásával az igazán nagy dolgokat szül. A VeszprémFest ráadásul egyre bővül. Az önmagában is színes főprogram mellett Fehér László kiállítás; Liszt hangversenysorozat; Rozé, Rizling, Jazz Napok. Az utóbbi értéke, hogy olyan találkozóhelyet biztosít, amire egész évben szüksége lenne a városnak. Mert ne felejtsük el, ezek az ünnepnapok elmúlnak. Veszprém utcái, terei kiürülnek. A hétköznapok kultúrájában gyengék vagyunk. A fiatalok megtartása, az értelmiség új generációinak kinevelése érdekében ezen a területen van még tennivalónk.

Ünnepnek ígérkezett a mai rendkívüli közgyűlés is. Egyetlen napirendi pontja: Pályázat benyújtása a Veszprém – Márkó – Bánd településeket összekötő külterületi kerékpárút megépítése érdekében. Ehhez a három településnek konzorciumi együttműködési megállapodást kellett kötni, illetve dönteni kellett a pályázat kapcsán keletkező előzetes kötelezettségvállalásról és a pályázati költségek közös viseléséről.

Az előterjesztés kapkodva készült, több kérdéses, vitatható részlettel. A pályázat benyújtásának határideje augusztus 1. Vagy elfogadja a képviselőtestület a határozati javaslatokat, vagy elesik a 100%-os támogatás lehetőségétől. Érdemes-e kockázatot vállalni a projekt pályázati előkészítésével kapcsolatos költségek vonatkozásában, illetve az önkormányzatok megállapodásának hiányában a nem elszámolható tanácsadói költségek tekintetében egy nagy ívű, már a XX. században megfogalmazódott terv XXI. századi megvalósítása érdekében? Az én válaszom – egyedüli ellenzékiként - erre ma igen volt. Gesztus? Konstruktivitás? Értékelje, ki hogyan akarja.
 
 

(Veszprém - Márkó - Bánd kerékpárút terve)

Lezárult az önkormányzat tavaszi ülésszaka. Az elmúlt hat hónapban négy interpellációt, hat kérdést intéztem a polgármesterhez és az alpolgármesterekhez. A témák többek között a zöld közbeszerzéstől, a szociális bérlakás helyzeten keresztül, a játszóterek állapotáig terjedtek. Módosító indítványt nyújtottam be a kitüntetések újraszabályozásához, a város gazdasági programjához, a füstköd-riadó tervhez, az SZMSZ módosításához. Sajnos csak az utóbbit fogadták be. Ez megfelelő időkerettel teremt lehetőséget a képviselőknek, a rendelettervezetekhez egy új rendszerben beérkező állampolgári vélemények alapján, módosító indítványok megfogalmazására. Komoly kritikával illettem a költségvetést és az energiastratégiát. A legnagyobb visszhangot a szentkirályszabadjai repülőtér melletti ingatlanvásárlás tárgyalásának zárt ülés elrendelése miatti elhagyása váltotta ki.
Elindítottam tematikus fogadó óráimat. Közpolitikai Vitaesteken országgyűlési képviselőinkkel, és helyi szakértőkkel beszélgettem a hajléktalan ellátásról, a közoktatásról, a médiáról, a hulladékgazdálkodásról és a nők helyzetéről. Vendégeink között szerepelt városi cég vezérigazgatója, intézményvezető, tanszékvezető, szakszervezeti vezető, civil szervezetek képviselői. Egyre nő a presztízsünk. Az országos sajtó ingerküszöbét is áttörtük helyi tevékenységünkkel (Népszabadság és Magyar Narancs).
A közművelődési és a szociális intézmények vezetőivel különösen jó kapcsolatot sikerült kialakítanom. Jártam szakmai konferencián a Családsegítőben, látogatást tettem a fogyatékosokat ellátó intézményben, a bölcsődei érdekképviseleti fórumban is részt veszek. Nyitottam meg rendezvényt a HEMO-ban. Felszólaltam a Kabóca Bábszínház érdekében. Egy ilyen kiváló teljesítményt nyújtó társulat nagyobb figyelmet érdemel a fenntartó önkormányzat részéről. Észrevételeim – a jövő évad közben nem reális a bábszínház költöztetése, és a költségvetésükből hiányzik a bérleti díj szeptembertől - meghallgatásra találtak. Az önkormányzat – polgármester úr ígérete alapján - rendezi a helyzetet.
A képviselőtestület évadzáró ebédje után igazán jót beszélgettem a polgármesterrel, alpolgármester asszonnyal, több képviselőtársammal és a jegyzővel. Az ilyen alkalmak egy asztalhoz ültetik az „arénában” gyakran egymásnak feszülő feleket. Már, ha van rá nyitottság az emberben. Bennem volt.

A Hunyadi János utcából érkezett lakossági megkeresés alapján a veszprémi LMP tagjai három héttel ezelőtt forgalomszámlálást tartottak az utca Füredi utca és Dugovics Titusz utca közötti szakaszán. Az elmúlt időszakban drasztikusan megnövekedett az átmenő gépjárműforgalom ezen az utcaszakaszon, ahol kizárólag családi házak találhatók. Ez a forgalom a reggeli illetve délutáni órákban szinte elviselhetetlen zajjal, rázkódással jár az útburkolat rossz minősége, a sebességkorlátozás hiánya, és természetesen az autók száma miatt. Az utca reggel 7 órától 9 óráig, és délután 3 órától 5 óráig gyakorlatilag bevezető illetve kivezető útként funkcionál, ugyanis így elkerülhetőek a jelzőlámpás kereszteződések a környéken. A zajszennyezésen kívül a megnövekedett forgalom az elmúlt években számos koccanásos balesethez, a nagyfokú rezonancia csőtörésekhez, az utcában található híd többszöri javításához vezetett. Bebizonyosodott, az utca kapacitása nem elegendő ekkora forgalom elviseléséhez. Az itt lakók számára fontos lenne azonnali megoldást találni a problémára. A tegnapi Közgyűlésen kértem erről alpolgármester asszony állásfoglalását.

Információi szerint a máshol jellemzőnél nem volt több csőtörés az utcában, és azok sem a forgalomnövekedés, hanem az elöregedés miatt történtek, a híd sem szorul rendszeres javításra. Szerinte a Hunyadi utca közlekedését befolyásolni jelenleg nem lehet. Fekvőrendőr kialakítását nem támogatja. Az utcában nincs várakozási tilalom, ez is lassítja a közlekedést. – mondta. Ezzel, ha jól értem, azt javasolta, hogy a lakók parkoljanak az utcán, ettől majd kisebb sebességgel járnak ott az autók. Ez is egy megoldás. Bravó! Azt ígérte, hogy a városi közlekedés felülvizsgálatakor a Hunyadi utcával kiemelten foglalkoznak majd. Egyszer a messzi-messzi jövőben.

A kérdésre adott választ nem fogadtam el, de ennek sajnos semmi következménye nincs. Szakmai vonalon az LMP Közlekedési Munkacsoportja már keresi a forgalomcsillapítás lehetőségeit.