Egy LMP-s képviselő Veszprémben

Ma a városháza előtt, mint polgármesterjelölt bejelentettem, hogy kiket indít az LMP az egyéni választókerületekben Veszprémben a 2014-es önkormányzati választáson. Íme:

1. választókerület: Horák János (28 éves újságíró)

2. választókerület: Gerstmár Ferenc (40 éves művelődésszervező, önkormányzati képviselő)

3. választókerület: Borszéki Attila (37 éves agrármérnök, vállalkozó)

4. választókerület: Guzslován Gábor (35 éves számítástechnikai technikus, rendszergazda)

5. választókerület: Veisz Szilárd (28 éves építészmérnök hallgató)

6. választókerület: Hites Viktor (38 éves környezetmérnök, sportszervező)

7. választókerület: Cséby Géza (29 éves, üzletfejlesztéssel és marketinggel foglalkozik)

8. választókerület: Tóth Balázs (28 éves közgazdász, kereskedelmi vezető)

9. választókerület: Bráz János (63 éves nyugdíjas újságíró, író, programmenedzser)

10. választókerület: Kiss András (28 éves jogász)

11. választókerület: Somfai Attila (35 éves vegyészmérnök, kereskedelmi képviselő)

12. választókerület: Madarasi-Papp Rita (37 éves építész)

Néhány hét kihagyás után mától folytatódnak a polgármester utcafórumai a „veszprémiek éve” jegyében. Ez is valami, de a veszprémiek többet érdemelnek. Az LMP valódi részvételt biztosítana számukra. Nagy előrelépést jelentene a részvételi költségvetés bevezetése, ami a települési költségvetés összetételének, arányainak a meghatározása, és működésének ellenőrzése egy minden lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita és tervezési folyamaton keresztül. Véleményünk szerint helyi népszavazások is szükségesek. Az LMP képviseletében ebben a ciklusban sikerült elérni, hogy a választópolgárok 25 százaléka helyett 10 százalék kezdeményezhessen helyi népszavazást Veszprémben. A következő öt évben jó lenne, ha az itt élők minél több kérdésben közvetlenül nyilvánítanák ki akaratukat - népszavazáson. Az LMP azt az elvet képviseli, hogy az önkormányzati ülések nyilvánosságát a közpénzekkel, közvagyonnal történő gazdálkodással összefüggő okból korlátozni ne lehessen. A helyi önkormányzatnak kötelessége kell legyen, hogy szabad és könnyen áttekinthető hozzáférést biztosítson a veszprémieket érintő döntésekhez. Az LMP véleménye szerint a következő ciklusban meg kell teremteni a közgyűlés közvetítésének feltételeit is Veszprémben.

Elérkezett az ideje, hogy a veszprémi önkormányzat kiírja a helyi menetrendszerinti közösségi közlekedés ellátására vonatkozó pályázatot. A közgyűlési vitában két olyan felvetésem is volt, amelyet befogadott az előterjesztő. Az egyik az autóbuszok számával kapcsolatos. Kevésnek tartottam az alacsonypadlós buszok  20%-os arányát. Némedi Lajos alpolgármester ezt követően 40%-ra tett javaslatot. Ha ez meg is valósul, azzal a mozgásukban korlátozottaknak, a babakocsival közlekedőknek és az időseknek egyaránt megkönnyítjük a helyzetét.

Idéztem a kiírás következő mondatát: „Szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az üzemeltetés tapasztalatai alapján legkésőbb 2016. június 30. napjáig a helyi közösségi közlekedést gazdaságosabbá tevő menetrend tervezetet terjeszt elő Önkormányzat részére.” Jeleztem, indokoltnak tartom egy új menetrend összeállítását, de amikor egyetlen szempontként a gazdaságosságot jelöli meg egy pályázati kiírás, az számomra azt a fenyegetettséget jelenti, hogy ez a szolgáltatás szűkítésével fog járni. Eddig mindig a gazdaságosságra hivatkozva csökkentek a járatszámok, vagy szűntek meg vonalak. Az utasbarát jelző és a hatékonyság említését is szükségesnek tartottam. Ezzel kiegészülve került elfogadásra az anyag. Remélhetőleg tényleges változást sikerül generálni a veszprémi utazóközönség érdekében.

Mégis elindult a helyijáratos kisgyermekes bérlet bevezetésének folyamata Veszprémben. A megyei napilap tudósítása szerint a közgyűlésen kisebb vita alakult ki arról, hogy az LMP, a Jobbik vagy a Fidesz vetette fel elsőként az ötletet. A polgármester azonban már bevezetőjében egyértelművé tette, hogy az én márciusi indítványom nyomán tárgyalhatnak róla a képviselők. Ráadásul két módosító indítványom közül az egyiket befogadta az előterjesztő. Így a TGYÁS, GYES, GYED ellátottakon kívül a GYET-en lévők és azok is a jogosultak közé kerültek, akik ápolási díjat vesznek gyermekük után igénybe. A megnevezés esetében viszont egyelőre ragaszkodtak a kismama bérlethez, de a polgármester ezzel kapcsolatban is jelezte, igazam van, a felsorolt ellátások közül többet férfiak is igénybe vehetnek, ezért gondolkoznak frappánsabb néven.

Nem állom meg szó nélkül, hogy amikor márciusban előjöttem a témával, az illetékes alpolgármester mindenhol azt nyilatkozta, a kampányláz hevében cselekedtem. Ezek után vicces, hogy a végső döntést fideszes javaslatra majd szeptemberben hozza meg a közgyűlés, néhány héttel az önkormányzati választás előtt. De lényeg a lényeg, ha minden jól megy, 2015. január 1-től élhet a kedvezmény.

Veszprémben a mondás szerint vagy fúj a szél, vagy harangoznak. Az egyik legtisztább zöld energia a szélenergia, amelynek hasznosításával csökkenthető egy település környezeti terhelése. A város és a Bakony közötti síkterület sokak szerint alkalmas lehet szélerőmű park telepítésére. Az éppen három éve elfogadott energetikai stratégia javaslatként fogalmazta meg, hogy az önkormányzat keressen befektetőt és kivitelezőt a szélerőmű park kialakításához. A Közgyűlésen ezért megkérdeztem a polgármestertől, hogy milyen lépések történtek ebben az ügyben?

A polgármester szakmai anyagokkal, mérési eredményekkel alátámasztott írásos választ ígért, de előzetesen annyit elmondott, hogy a vizsgálatok alapján nem tűnik gazdaságosnak a szélenergia hasznosítása Veszprémben. Ha ez így van, fel kell gyorsítani az egyéb megújuló energiaforrások hasznosításáról szóló gondolkodási folyamatot, mert a jövő útja ez. Tudják: a jövő zöld.

"Néha furcsa hangulatban
Az utcát járom egymagamban,
Nincsen semmihez se kedvem,
De érzem azt, hogy nincs ez rendben így.

Megállok egy utcasarkon,
Merre tovább, melyik úton?
Elindulok, párat lépek,
Á, erre most miért menjek én?"

Valamiért Bródy János dalszövege jutott eszembe a polgármester új akciójáról, az utcafórum sorozatról. Veszprémben 56 - ennyi szavazókör van a városban - helyszínen tart a következő hetekben kitelepülést Porga Gyula, mindig az érintett választókerület fideszes képviselőjével. Megvan tehát az ok, hogy miért menjünk arra, ahol éppen várja az érdeklődőket.

Ügyes kampányfogás ez. A "veszprémiek évében" úgy tesznek, mintha észrevették volna a veszprémieket. Legalább nem a rezsiblöffhöz gyűjtenek most aláírásokat az utcán. A választópolgár azért így is joggal lamentál: "Bár tudnám, hova, de hova, de hova, de hova megyek." És hova megy majd a fideszes városvezetés ősszel? Az a városvezetés, amelyik a részvételi költségvetésről mégcsak hallani sem akart, és amelyik a döntéseiről szóló tájékoztatást nevezi egyeztetésnek. Ha maradnak, legjobb esetben is csak négy évente kérik majd a veszprémiek véleményét.

Országzászlót helyeznek el az Óváros téren. Június 4-én adják majd át. A Veszprémben 1944. március 15-én felavatott Országzászló szintén ezen a téren állt, a jelenlegi Polgármesteri Hivatal „A” illetve „B” épülete között, az Ányos Pál utcát lezáró támfal előtt. Egy héttel ezelőtt, amikor a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság tárgyalt a kezdeményezésről, mindössze két kérdést tettem fel az előterjesztő Brányi Máriának: Nem tartja-e anakronisztikusnak az Országzászló állítást? Nem tart-e attól, hogy heves szimbolikus, ideologikus vitákat gerjeszt az emlékjel? Ezt követően a jelenlévő jobbikosok és fideszesek heves szimbolkus, ideologikus vitát produkáltak mintegy fél órában.

A Közgyűlés még inkább beigazolta előfeltevésemet, és ne higgyék, hogy a lakosságot nem osztja meg ugyanígy a kérdés. Néhány részlet a vehir.hu tudósításából.

Katanics Sándor (DK): "Az országzászlók eredetileg soviniszta, revizionista eszméket jelenítettek meg..."

Forgóné Kelemen Judit (Jobbik): "...június 4. igenis gyásznap, nem az összetartozásra kell ilyenkor gondolni, ő az Apostoli Magyar Királyság megcsonkolását gyászolja." "Az országzászlót mindaddig félárbócra kell ereszteni, amíg a Szent Korona országai nem egyesülnek."

Némedi Lajos alpolgármester (Fidesz-KDNP): "...szégyellje magát az, aki – akár szélsőbalról, akár szélsőjobbról – politikai haszonszerzésnek minősíti ezt a kezdeményezést. Június 4-e nem a gyász, hanem a nemzeti összetartozás napja."

Az összetartozásra hivatkozva létrehoznak valamit, ami megoszt. A Beatrice örökbecsű dalszövege jut eszembe: "Utálom az egész XX. századot!"

A cirkuszban nem szólaltam meg. Nemmel szavaztam.

Veszprémben a jelenlegi városszerkezet az 1980-as években alakult ki. Azóta markánsan senki nem nyúlt a közlekedési hálózathoz. Ma majdnem minden háztartásra jut egy autó, míg a városszerkezet kialakulásakor ez közel sem volt így. A változás parkolási problémákhoz, közlekedési dugókhoz vezetett. Ezt próbálják enyhíteni az észak-déli közlekedési tengely kiépítésével, az OTP és a kórház csomópontjába tervezett dupla körforgalommal, de a polgármester is elismerte, hogy az igazi megoldást a belső körgyűrű folytatása jelentené a Jutasi út és a Pápai út között. Ez becslések szerint harmadával csökkentené a belváros gépjárműforgalmát.

Az országgyűlési választási kampányban is szóba került a téma. A Fidesz és az MSZP hitelességét egyaránt rontja az ügyben, hogy a szükséges forrás megteremtéséhez az MSZP kormányzása idején fideszes képviselők tettek javaslatot az állami költségvetés módosítására, a Fidesz kormányzása idején, pedig szocialista képviselők nyújtottak be hasonló javaslatot. Mindkét esetben sikertelenül.

Olyan fejlesztésről beszélünk, amely a veszprémiek közös érdeke. Ezért a következő közgyűlésen napirend előtt kérdezem majd a polgármestert, miként látja most megvalósulásának várható időpontját? Milyen lépéseket tesz a városvezetés a belső körgyűrű folytatásának érdekében?

Az ötéves ciklus lejárta után hárman nyújtottak be érvényes pályázatot a Laczkó Dezső Múzeum igazgatói munkakörére. A véleményező bizottság azt a döntést hozta, hogy a Közgyűlésnek javasolja, mindhárom pályázót hallgassa meg, és azt követően hozza meg döntését. 

A közgyűlési meghallgatás a városvezetést nem hozta lázba. Gyorsan túl akartak esni a szavazáson. Én mégis bátorkodtam szót kérni. A következő kérdésekre vártam választ a pályázóktól: milyen változásokat tartanak a legsürgetőbbnek a múzeumban, hogyan teremtenék meg az intézmény belső stabilitását, miként látják a finanszírozás kérdését? A válaszokban a pályázók röviden pályázatukat is ismertették.

Bár a fideszes többség láthatólag meghallgatás nélkül, előre meghozta már döntését, azért jó volt hallani a három felkészült pályázót. Ennyi figyelem minimum kijárt nekik. A megválasztott igazgatónak dr. Perémi Ágotának munkájához sok sikert kívánok.

Veszprém megye decemberben elfogadott területfejlesztési koncepciójában alapvető célkitűzésként szerepel a megye településeinek „családbarát” fejlesztése. Ezt a kifejezést gyakran halljuk különböző kormányzati és helyi vezetőktől. A megvalósítás során azonban sokszor kiderül, hogy a családbarát megközelítést inkább arculati elemnek tekintik, és csak kisebb részben a mindennapokat érintő problémák megoldásának.

Gondoltam lehetőséget biztosítok a veszprémi polgármesternek, hogy bizonyítsa elkötelezettségét az ügyben. Indítvánnyal éltem annak érdekében, hogy kedvezményes kisgyermekes bérlet kerüljön bevezetésre a helyi közösségi közlekedésben.

A kisgyermekes bérlet egy 21. századi családtámogatási forma, melynek lényege, hogy a nyugdíjasokat és a diákokat megillető utazási kedvezményhez juttassa a kisgyermekes szülőket, akiknek támogatása különösen fontos az egyre mélyülő demográfiai válsággal küszködő Magyarországon. Javaslatom szerint az alábbi ellátások valamelyikében részesülő személy lenne jogosult a kisgyermekes bérletre: TGYÁS, GYED, GYES, GYET ellátott, illetve aki ápolási díjat vesz gyermeke után igénybe.

A jövő heti közgyűlés napirendjén nem szerepel az előterjesztés. Vagyis a polgármester vélhetően nem értett egyet indítványommal, amelyről így a közgyűlés szavaz. Kiváncsian várom, hogy reagál a fideszes többség. Tesz-e egy lépést a családbarát város irányába?

A tegnapi költségvetési vitában elhnagzott két felszólalásom közül ez volt az első.

Tisztelt Közgyűlés!

„2011 az alapozás, 2012 az építkezés, 2013 a megújulás éve volt, 2014 pedig a veszprémiek éve lesz”- mondta a polgármester. A fideszes városvezetések nyolcadik évében eljutottunk odáig, hogy felfedezték és megnevezték a veszprémieket. Önök részvételi költségvetést ugyan még mindig nem akarnak – polgármester úr korábbi szíves közlése szerint ugyanis a braziloknál jó a foci, de másban ne róluk vegyünk példát -, de legalább már beszélnek a veszprémiekről. De miről beszélnek a veszprémiek?

Beszélhetnek arról, hogy az ígéretek ellenére még mindig nem készült el a hosszú távú gazdasági stratégia. Nem tudjuk, hogyan képzelik a munkahelyteremtést a zöld gazdaságban.

Beszélhetnek arról, hogy mi nem valósult meg az energiastratégiából.

Beszélhetnek a rezsiblöff önkormányzati cégekre gyakorolt negatív hatásairól.

Beszélhetnek arról, hogy továbbra sincs forrás a szociális bérlakások számának növelésére.

Beszélhetnek arról, hogy tanulmányokra ugyan költöttek már az ügyben, de még semmi nem látszik a közösségi közlekedés korszerűsítéséből.

Beszélhetnek arról, hogy a szabadidejükben sportolni vágyóknak még mindig kevés lehetőség áll rendelkezésükre. És csak reménykedhetnek abban, hogy a polgármester úr által tett kijelentés, miszerint a következő időszakban az infrastrukturális fejlesztésekben kiemelkedő helyet fognak kapni a sportlétesítmények, erre a területre vonatkozott. Nem pedig egy giga stadion beruházásra célzott.

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Fideszes Többség!

A veszprémiek szava mintha nem hallatszana el Önökhöz.

Mit tettek a fideszes városvezetések 2006 októbere után, mióta hatalmon vannak a városban? Először megötszörözték a város adósságállományát, majd igazságosnak feltüntetve azt, leborultak az állam nagysága előtt az úgynevezett önkormányzati adósságkonszolidáció kapcsán. Önök szerint ugyanis az az igazságos, ha a felelősen gazdálkodók nulla forint segítséget kapnak, a felelőtlenül gazdálkodók pedig hét, tíz vagy akárhány milliárdot.

Most az adósságkonszolidációt követően fellélegezve sok célra szánnak egy kicsivel többet, de kérdés, ha Önökön múlik a veszprémieknek újabb nyolc évet kell-e várniuk, hogy egy év újra az övék legyen? Már persze, ha az idei tényleg az övék lesz, nemcsak a Fidesz kommunikációjában.

A 2011. márciusában elfogadott gazdasági program összefoglaló helyzetképe rögzítette azt a tényt, hogy a veszprémi lakáscélú épületeknek mindössze 2,2 %-a esett át komplex felújításon. Három év eltelte után, indokoltnak éreztem megkérdezni a polgármestert, hogy van-e információ arról, ez az arány hogyan változott? Milyen módon tud az önkormányzat hozzájárulni a felújítások számának növeléséhez, ezzel az energiahatékonysági mutatók javításához?

Örültem annak, hogy a polgármester érzékeli a problémát és fontosnak tartja azt. Annak viszont már kevésbé, hogy az ügy volumenéhez képest szerény változásokról beszélt. A szociális városrehabilitáció során mindössze néhány panelház részleges megújulására kerül sor. A most induló hétéves uniós tervezési időszakban reméljük, nemcsak ígéret marad az energiahatékonyság előmozdítása, hanem végre a tettek mezejére lépünk Veszprémben.

Rákanyarodunk lassan a választási kampányra. A mai közgyűlés napirendjén szerepelt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjainak megválasztása. A megválasztott személyek rögtön esküt is tettek. A választási bizottságnak a választott tagokon felüli további egy-egy tagját majd a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezet, valamint a választókerületben induló független jelölt bízza meg. Minden halad tehát a maga útján.

Ebben a folyamatban volt kissé furcsa egyik önkormányzati képviselőtársam napirend előtti felszólalása, aki arról beszélt, hogy a pártok túlbecsülik média lehetőségeiket, és a várospolitika helyett pártpolitikával kampányolnak a közgyűlésen is. Amit ő kifogásol, hogy a parlamenti pártok minden lehetőséggel élnek véleményük hangoztatására, szerintem a demokrácia jellemzője. Várospolitika és pártpolitika ilyen szembeállítása már csak azért sem szerencsés, mert a pártok helyi képviselőinek éppen az a dolga, hogy elmondják az ő értékrendjük szerint miként alakítanák a város sorsát. Ezt a munkát végzem 2010 óta, arra törekedve, hogy Magyarország zöld pártja alternatívaként jelenjen meg a királynék városában is.

Erre a közel négy évre alapozva indulok Veszprémben az országgyűlési választásokon. Tisztelettel kérem az Önök támogatását is!

Karácsony előtt jelentette be a veszprémi városházán tartott sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, hogy a még fennmaradt 420 milliárd forint adósságot az állam átvallalja az önkormányzatoktól. Ez lehetővé teszi, hogy január elsejével a nagyvárosok is tiszta lappal indulhassanak. - mondta.

Beköszöntött a január. A kormány az összes önkormányzati adósságot átvállalta. Ezzel az államadósságot, mindannyiunk adósságát növelte, amit mi adófizetők kell, hogy kifizessünk. Ez az átvállalás igazságtalan. Azoknak - a többségében fideszes vezetésű - nagyvárosoknak kedvez, ahol a vezetés nyakra-főre vette fel a hiteleket, nem törődve a következményekkel. Gondoskodni kellene róla, hogy a nagy adósságot felhalmozó vezetők esetében személyi következményei is legyenek a felelőtlenségnek. Még fontosabb persze, hogy a korábban alacsony vagy nulla adóssággal rendelkező önkormányzatok plusz forráshoz jussanak. Az LMP az általa felállítandó 100 milliárdos Zöld Beruházási Alap elosztásánál érvényesítené ezt a szempontot, több munkahelyteremtő és jövőépítő forrást juttatva a felelős önkormányzatoknak.

Az idei utolsó veszprémi közgyűlés napirendjén szerepelt, hogy az önkormányzat a Budapest útnak a Brusznyai Árpád utcától az új körforgalmi csomópontig terjedő szakaszát átnevezi Mindszenty József utcára.

Abban konszenzus mutatkozott már korábban is, hogy Mindszentyről közterületet nevezzünk el. Tulajdonképpen régi adósságát törleszti ezzel a város. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy az utcanévi munkacsoport még most is alternatív javaslatokkal élt. Az egyik ilyent felhasználva azt a módosító indítványt terjesztettem elő, hogy a Nagypréposti palota (a mai főegyházmegyei hivatal) épületétől a Kálvária bejáratáig, Tamási Ákos Krisztus-szobráig tartó enyhe menetelű lépcsősornak adjuk a Mindszenty József lépcső nevet.

Tudom, történelmietlen, de mégis gondoljanak bele, ha Mindszenty ma végigsétálna Veszprém valamelyik közterületén, melyiken tenné szívesebben? Egy gépjárműforgalommal és légszennyezettséggel terhelt utcán vagy a várba vezető lépcsősoron? És melyik kötődhetett hozzá inkább egykor?  Arról nem is beszélve, hogy a lépcsősoron felkapaszkodva érünk a bazilikához, melyben Mindszenty mellszobra található. Ezekkel a gondolatokkal érveltem a közgyűlésen is. Velem együtt öten szavaztak a módosítóra igennel, köztük ketten - Brányi Mária és Mihalovics Péter -  a Fidesz frakcióból. A többség elutasította azt, és az eredeti határozati javaslat került elfogadásra. Természetesen együtt lehet élni ezzel a döntéssel, de úgy gondolom, hogy egy remek lehetőséget mulasztott el a városvezetés a várba vezető lépcső elnevezésével kapcsolatban, amellyel ráadásul igazán méltó emléket állíthatott volna Mindszenty Józsefnek.

Az önkormányzat vonatkozó rendelete értelmében a belvárosi kirakatok megjelenésének, színvilágának illeszkednie kell a településképhez. A városi hetilap tudósított arról, hogy a polgármester is többször egyeztetett az érintett kereskedőkkel. Ezért érdeklődtem nála napirend előtti kérdésemben, hogy sikerült-e kompromisszumos megoldásokat találni? Nem vezet-e az egységesítés steril arculathoz? Hogyan vélekednek erről a Kossuth utcai üzletek bérlői, tulajdonosai?

Porga Gyula megnyugtatott, hogy hónapok óta zajlik az egyeztetés az érintett vállalkozókkal. A városnak is fontos, hogy ez a terület agóraként funkcionáljon. Ezeken a megbeszéléseken arról van szó, hogy egységesíteni kell a Kossuth utca látványvilágát, ami nem jelent egyformaságot. A kereskedők nyitottak az elképzelésekre.

1997 óta létezik Veszprém Város Helyi Vállalkozásokat Támogató Közalapítványa. Alapító okirata friss módosításának köszönhetően a Veszprém város közigazgatási területén működő vállalkozások közterületi kapcsolattal rendelkező üzlethelyiségük külső megjelenésének - településképi szabályozásnak megfelelő - átalakításához a közalapítványtól támogatásban részesülhetnek.

Érdemes volt forszírozni a témát. Az erdményről pedig első kézből kapok majd információt, hiszen nap mint nap megfordulok a Kossuth utcán.

A mai Közgyűlés tárgyalta az intézményirányítási modell kialakításának tapasztalatairól és az intézmények működéséről szóló tájékoztatót. Még júniusban sikerült elérnem, hogy ezt a témát a második félév munkatervébe illesszék. Nem akaródzott ez az illetékeseknek, de aztán belátták, többet vesztenek az ellenkezésen, mintha beadják a derekukat. Az előterjesztés megmutatta, miért fáztak ettől annyira.

Némedi Lajos alpolgármester szerint az átszervezés óta 11 hónap telt el, igazán hasznos következtetéseket ilyen rövid idő alatt nem lehet levonni. Az összegzése azért optimista: az intézményirányítási modell a várakozásoknak megfelelően jól működik, és jelenleg beavatkozást nem igényel.

Nem mindenki így gondolja. A Közgyűlésen Bán Mihály bizottsági hozzászólását idéztem. A Pedagógusok Szakszervezete városi titkára testközelből látja az intézményekben bekövetkezett helyzetet:

"A munkavállalók beosztásukra való tekintet nélkül megnövekedett gondokról számolnak be. Az adminisztratív-technikai feladatokat ellátó kollégák száma lecsökkent; bizonyos területeken a hatékony működést biztosító létszám alá. Vannak feladatok, amelyekre egyszerűen nincs ember: senkinek a munkaköri leírása nem tartalmazza az adott feladat elvégzését; a feladat azonban létezik. Az ügymenet lelassult. Több körös engedélyeztetési eljárás során, hosszabb átfutási idők után lehet hozzájutni a működéshez szükséges forrásokhoz, eszközökhöz, anyagokhoz.

... Az eddigi viszonylag stabil működést a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság váltotta fel. A dolgozókon a jövőtől való félelem és a nyugtalanság, ugyanakkor egyfajta beletörődés („annyit csinálok meg, amennyit tudok”) uralkodott el."

Ehhez nincs nagyon mit hozzáfűzni. Változtatni viszont sürgős lenne. Ezért arra kérem a városvezetőket, hogy mielőbb tegyék meg a szükséges lépéseket!

Azt kérdeztem a múlt heti Közgyűlésen napirend előtt az illetékes alpolgármestertől, mi a helyzet a veszprémi óvodákban férőhelyek tekintetében. Az emberi erőforrások miniszterének egy 2012-es rendelete ugyanis előírja, hogy az ovis csoportokban gyermekenként legalább két négyzetmétert kell biztosítani. Arra voltam kíváncsi, teljesül-e ez a megyeszékhelyen.

Némedi Lajos tájékoztatott, hogy jelenleg 82-ből 43 csoportszoba felel meg az előírásnak, 39 nem. Ennek kiküszöbölésére lehetséges megoldásként említette, hogy a következő tanévtől kevesebb háromévest vesznek fel óvodába.

Ez a megközelítés azért is nagyon érdekes, mert 2014. szeptember 1-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a nemzeti köznevelési törvény. A veszprémi városvezetés pedig büszke arra, hogy családbarát önkormányzatot működtet. Hogy is van ez, kérem szépen?

"... ennél a pályázatnál is meg tudtak egyezni az ADITUS-al, hogy nem kérnek sikerdíjat." Ez a félmondat a Városstrtatégiai és Városmarketing Bizottság 2012. szeptember 6-i üléséről készült jegyzőkönyv 9. oldalán szerepel. Brányi Mária alpolgármester tette a kijelentést, amire ma már nem akar emlékezni. A szóban forgó igen hosszú című 1,2 milliárd forintos pályázatot mostanság mindenki Smaragdváros projektként emlegeti. A Jutasi úti lakótelep egyes elemeinek megújítása mindenképp előremutató vállalkozás. A szociális célú városrehabilitáció keretében közösségi terek szépülnek meg, több lakóépületen energiamegtakarítást célzó beavatkozást hajtanak végre, teljesen megújul a Ringató Óvoda, a Városi Művelődési Központ épületének egy része új funkciókat kap.

Többek között éppen ezen két utóbbi projektelem műszaki tartalmi változása, és az azzal összefüggő előzetes pénzügyi kötelezettségvállalás miatt került most megint napirendre a téma. A Ringató Óvodában ugyanis kialakításra kerül egy főzőkonyha (57,5 millió forint értékben), a VMK-ban viszont a korábban tervezett főzőkonyha alapterületén rendezvényeknek helyet adó közösségi termeket és életmód konyhát, valamint ezek kiszolgáló helyiségeit alakítanák ki. Nincs is ezzel különösebb gond. Az áttervezési javaslatban azonban nem csak a változtatásokhoz kapcsolódó költségek szerepelnek a nem elszámolható önerő szükségletnél, hanem megjelenik 54.864.000 Ft sikerességi jutalék (egy óvodai főzőkonyha ára). Tudják, amiről megegyeztek, hogy az ADITUS nem kéri.

Ma bizottsági ülésen rákérdeztem kinek és miért akarják kifizetni ezt az összeget. Alpolgármester asszonytól azt a választ kaptam, hogy természetesen a pályázatíró cégnek, akiket a megállapodás alapján megillet.

Úgy tűnik, ha Brányi Mária azt mondja, nem lesz, az annyit jelent, hogy lesz. És ez így van rendjén. Szerinte. A városnak ez most közel 55 millió forintba fáj.

Az utóbbi napokban, ha valaki megemlítette a nyolcas számot egy közéleti írásban, nagy valószínűséggel a fociról értekezett. Az amszterdami 8-1 megtette hatását. Én Bécsben értesültem az eredményről, ahol a Közép-Európai Zöld Önkormányzati Képviselők Kerekasztalának háromnapos rendezvényén vettem részt a hétvégén. Nyolc ország zöldjei találkoztak. Az egyik feldolgozott kérdéskör a közösségi kerteké volt. Magyarországról ebben a témában Jakabfy Tamás VIII. kerületi LMP-s képviselő tartott prezentációt - nem véletlenül. Józsefvárosban található ugyanis a Leonardo Kert és a Grund Kert. Osztrák barátaink pedig egy működő kertet meg is mutattak Bécs 22. kerületében.

A közösségi kert lényege, hogy városi környezetben, a gyakorlatba ültetve ad könnyedén követhető példát a környezettudatos és fenntartható életmódra, és hívja fel a figyelmet az erre vonatkozó szemléletváltás szükségességére. Új megközelítést kínál a városi térhasználatra, a közösségi terek átértelmezésére.

Veszprémben is van lehetőség kiskert bérlésére. Korábban a sajtó nyilvánossága előtt magam is biztattam a város lakóit, hogy éljenek a lehetőséggel. Ezen túlmenően most úgy látom, érdemes lenne kipróbálni városunkban is egy-egy terület közösségi művelését, hiszen ennek a műfajnak a vegyszermentes, biztonságos, jó minőségű élelmiszerek előállításán kívül jelentős haszna lehet a társadalmi kapcsolatok erősítésében.

1990-ben szeptember 30-án tartották az első helyhatósági választásokat Magyarországon. 2000 óta ezen a napon ünnepeljük a Helyi Önkormányzatok Napját. Ma először történt meg, hogy egy vidéki város, Veszprém adhatott otthont a központi rendezvénynek. A Megyeháza Szent István termében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a kormány emberét sosem fogadják helyi szinteken olyan bizalommal, mint amilyennel a polgármesterhez fordulnak, hiszen az utóbbit tartják a maguk emberének, a központból küldöttektől idegenkednek.

Navracsics szerintem nem tartozik bele ebbe a sorba, legalábbis itt Veszprémben. Ő egy virtigli veszprémi polgár, akivel gyakran találkozhatunk a városban: kulturális rendezvényeken, templomban vagy akár az utcán sétálva. Bár sokak számára elgondolkodtató, hogy miért szolgál - ráadásul igen magas polcon - egy torz hatalmat. De nem erről akarok írni, hanem Navracsics mai ünnepi beszédében megfogalmazott azon állításról, hogy az önkormányzat a közösségi részvétel terepe. Nem szabad a hatékonyságra hivatkozva kiszorítani az ügyek intézéséből, a döntéshozatali folyamatból az állampolgárokat. - mondta. Amennyiben a miniszterelnök-helyettes ezt komolyan gondolja, megkérdezhetné a helyi fideszes vezetőket, miért tekintik a társadalmi egyeztetést a legkülönfélébb ügyekben csupán kötelezően végrehajtandó körnek? Miért utasították el a részvételi költségvetésnek még a gondolatát is? Miért nem törekszenek arra, hogy a helyieket minél nagyobb számban vonják be a rendeletalkotások előkészítésébe?

A Vehir második futógálájának eredményhirdetése után villáminterjút adott a lapnak dr. Mihalovics Péter a verseny fővédnöke. A Fidesz önkormányzati frakcióvezetője többek között megemlítette, hogy a csütörtöki közgyűlésen az egyik legnagyobb vita arról alakult ki, a tömegsportot vagy a versenysportot kell-e inkább támogatni. A vitában ugyan - szokásához híven - nem szólalt meg, de a veszprémi hírportálnak kifejtette, hogy szerinte a versenysport mindig kiemelt figyelmet kap Veszprémben, akár az MKB-MVM kézilabdacsapatára, akár a futsalcsapatra gondolunk, de legalább ennyire fontos a tömegsport is.

Ezt kevéssé igazolja vissza, hogy a város költségvetésének friss módosítása után az idei évben 206 millió forint jut verseny- és élsportra, a szabadidő- és diáksport támogatása pedig 1,5 millió forint marad. Az elképesztő aránytalanságra nem először hívtam fel a figyelmet, de a fideszes városvezetésről most is lepergett a jó szó.

Ezzel a címmel vezetek holnap műhelybeszélgetést egri kollégámmal, Csarnó Ákossal Gödöllőn, az Ökopolisz Akadémia keretében. Olyan területről lesz szó, amely szerintem a demokratikus közélet egyik alapköve, hiszen a helyi ügyekbe való beleszólás is politika. Sőt, a közvetlen környezetünket érintő döntések befolyásolják sokszor leginkább közösségi létünket. Az álláspontok megjelenítése a helyi médiában segíti a választópolgárok tájékozódását, véleményalkotását. Egy önkormányzati képviselőnek pedig elemi érdeke, hogy megmutathassa munkáját, ügyeket tárhasson fel, vázolhassa hosszabb távú elképzeléseit a település jövőjét illetően. Felmérések bizonyítják, hogy van lakossági igény a helyi hírekre.

Az eddig felsoroltak miatt is a politika renoméjának helyreállítását helyben kell elkezdeni. Erre a gondolatra fűzöm majd fel holnapi mondandómat.

Veszprémben már eddig is több mint 120 szelektív hulladékgyűjtő sziget működött. Ezek felén három edényzet áll: sárga, kék és zöld színű 1100 literes konténerek. A többi helyszín megújítása a nyári hónapokban zajlik. További szigetek is létesülnek, összesen 70 helyen. A városvezetés büszke arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma a lakosságszám arányában meghaladja a nyugat-európai átlagot. A probléma csak az, hogy ennél a módszernél a tapasztalatok alapján lényegesen hatékonyabb a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés.

Év elején az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás elnöke azt állította, hogy az idén tavasszal, kora nyáron meg fog valósulni a házhoz menő gyűjtés a társuláshoz tartozó 158 önkormányzat területén. A közelmúltban jó hírként mégis a szigetek megújítását jelentették be Veszprémben. Lehet, hogy az elnök úr keveri a fogalmakat?

A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a fogyasztók igényeihez jobban igazodó módja az újrahasznosítás előkészítésének, jobb a gyűjthető hulladékok mennyiségi és minőségi aránya is. Erősíti a lakosság környezettudatos magatartását. Érdemes lenne ebben gondolkodni, és nem csak úgy beszélni, mintha ebben gondolkodnának.